Mégsem érinthetetlenek a Beneš-dekrétumok?

Csehországban például az 1989-es rendszerváltás óta számos olyan eset ismeretes, amely így vagy úgy összefüggésben van a Beneš-dekrétumokkal, s ha bizonyos befolyásos körök érdeke úgy kívánta, akkor az „érinthetetlen” rendeleteket is lehetett, hogy mást ne mondjak, legalábbis rugalmasan „értelmezni és kezelni”. Megemlíthető a kárpótlás első időszaka, amikor is meglepetésszerűen – egyes vélemények szerint nem éppen a törvények szigorú betartásával – kapott ismét hazai állampolgárságot több olyan személy, aki cseh nemesi család sarja volt és évtizedek óta élt külföldön, mert ez az állampolgárság volt az egyik jogi feltétele a II. világháború után elkobzott vagyon visszakövetelésének. Ma már az is elmondható, hogy a követelések sikeresek voltak, s számos család visszakapta egykori vagyonát. Sajnálatos, hogy ez a rugalmasabb álláspont nem érvényesül például a szlovákiai nevesítetlen földek ügyének rendezésekor. Úgy látszik, a magyarok ezrei kevésbé fontosak, mint egy-egy nemesi család.

Visszatérve azonban a volt nemesi birtokokhoz, a napokban Csehországban egy járási bíróság úgy döntött, hogy a cseh államnak vissza kell adnia az eredeti tulajdonosoknak egy olyan kastélyt, amelyet a II. világháború után a Beneš-dekrétumok alapján államosítottak a hatóságok. Az ítélet azonban egyelőre még nem jogerős.

Arról, hogy az észak-csehországi kerületben található Opočno reneszánsz várkastélyt, valamint a hozzá tartozó gazdasági épületeket vissza kell adni a Colloredo-Mansfeld családnak, Rychnov nad Knežnouban döntött a járási bíróság. A kastélyt jelenleg kezelő illetékes területi műemlékvédő hivatal ügyvédje bejelentette, hogy a hatóság minden valószínűség szerint megfellebbezi a döntést, amely így Hradec Královéba a kerületi bírósághoz kerül. Pavel Dostál kulturális miniszter szintén bírálta a döntést, s kijelentette, hogy személyesen is harcolni fog annak megváltoztatásáért.

Az elkobzott vagyont a nemesi család egyik leszármazottja, Kristina Colloredo-Mansfeld hét évvel ezelőtt kérte hivatalosan vissza, azzal érvelve, hogy édesapja, Josef a II. világháború idején nem veszítette el csehszlovák állampolgárságát, s nem vette fel a német állampolgárságot, ahogy azt a cseh hatóságok állítják, s ezért vagyonának elkobzása a Beneš-dekrétumok alapján jogtalan és törvénytelen volt. A vádló, a műemlékvédő hivatal jogi képviselője viszont továbbra is azt állítja, hogy Josef Colloredo-Mansfeld felvette a német állampolgárságot, s ezért a vagyon elkobzása jogos volt.

A Beneš-dekrétumok kollektív háborús bűnösnek nyilvánították a csehszlovákiai német és magyar kisebbségek tagjait, akik elveszítették állampolgárságukat, s vagyonukat az állam elkobozta.

Az eset igen bonyolult. A Colloredo-Mansfeld család vagyonát a náci rendszer kobozta el 1942-ben. Utódaik most azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a család mindig is csehnek vallotta magát. A cseh illetékesek ezt azonban kétségbe vonják. A háború utáni törvények szerint a családnak 1948-ig volt lehetősége visszakérni elkobzott vagyonát. A család most azzal védekezik, hogy ezzel a lehetőséggel akkoriban azért nem élt, mert a Beneš-dekrétumok alapján 1945-ben kollaboránsnak minősítették őket, így semmiféle lehetőségük nem nyílt a vagyon visszaszerzésére.

Az immár hét éve húzódó és rendkívül nagy figyelemmel kísért ügyben korábban a Rychnov nad Knežnou-i járási bíróság elutasította a Colloredo-Mansfeld család keresetét, s ezt tette a fellebbezés után a Hradec Králové-i kerületi bíróság is. Más véleményre jutott azonban a cseh legfelsőbb bíróság, amely az alsóbb fokú ítéleteket megsemmisítette, s az egész ügyet újratárgyalásra visszautalta a járási szintre. Az illetékes járási taláros testület most a korábbival ellentétes döntést hozott, s úgy határozott, hogy a Colloredo-Mansfeld családnak igaza van. Kristina Colloredo-Mansfeld jelenleg felváltva Ausztriában és Olaszországban él. A család egyébként Csehországban az elmúlt években már jelentős vagyont kapott vissza. A Colloredo-Mansfeld családhoz hasonlóan több más cseh vagy cseh-német-osztrák nemesi család is bírósági pert folytat egykori vagyona visszaadásáért. A viták, mivel a Beneš-dekrétumokat is érintik, igen bonyolultak, s már évek óta húzódnak.

Az opočnói ügy azért nagy jelentőségű, mert Csehországban első ízben született olyan bírósági döntés, amely teljesen nyíltan megkérdőjelez egy, a Beneš-dekrétumok alapján hozott II. világháború utáni bírósági és hatósági döntést. Ilyen szempontból a folytatódó bírósági per számunkra is nagyon érdekes, fontos, mert ha a járási bíróság döntését felsőbb szinten is megerősítenék, akkor precedens születne.