Megnyílnak a titoktárak

A cseh parlament által elfogadott törvényt a napokban ugyanis Václav Havel államfő is aláírta, s ezzel a törvény előtt megnyílt az út a hivatalos közlönyben való megjelentetésre, ami a gyakorlatban az új jogi norma életbelépésének kezdetét jelenti. A témára igen érzékeny cseh sajtó, amely jelenleg a közelgő választások előtti kampánnyal, illetve a Beneš-dekrétumokkal van elfoglalva, az aláírást szinte nem is kommentálta. Maga Havel is, aki egyrészt mindig hangoztatta a múlt tisztázásának a szükségességét, illetve a kommunista rendszer átvilágítását, a titkosszolgálati irattárak kérdésében közismerten óvatos volt. A titkosszolgálati irattárakban található dokumentumokat és feljegyzéséket ugyanis nem tartja éppen megbízható, jó anyagnak, élvezetes olvasmánynak. Megvannak a saját tapasztalatai is. Bár közismert, hogy nagypolgári származása és ellenzéki tevékenysége miatt a kommunista állambiztonság állandóan figyeltette, a hatvanas évek közepén mégis megszületett egy dokumentum, amely Havelt a titkosszolgálatok egyik ügynökeként vezeti. Másnak a mai világban esetleg már állásába került volna ez az ügy. Havel ezért most sem titkolta, hogy az irattárak megnyitása nagyon sok veszélyt is rejt magában, de végül mégis úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot ő is támogatja. „Olyan elgondolás alapján írtam alá, hogy nagyok ugyan a veszélyek, de az igazság jelentősége nagyobb, mint minden veszélyé” – mondta a szenátoroknak az államfő, aki maga is a kommunista rendszer áldozatai közé tartozott.

Az állambiztonsági archívumok szabad hozzáférhetőségének ellenfelei elsősorban attól félnek, hogy ellenőrizhetetlen, hazug, bulvárjellegű információk kerülhetnek napvilágra, amelyek sok kárt okozhatnak egyes embereknek, csoportoknak, sőt az egész társadalomnak is. Az eddig érvényes szabályozás szerint ugyanis az emberek csak a személyükről vezetett iratokat nézhették át. Az új törvény szerint azonban leegyszerűsítve bárki bármit megnézhet. Olyan vélemények is megjelentek, hogy a nem egészen három hónap múlva sorra kerülő képviselőházi választásokat megelőző kampányban is visszaélhetnek egyesek az archívumokból szerzett információkkal, hogy megpróbálják lejáratni ellenfeleiket. Tény azonban, hogy bizonyos befolyásos körök már a múltban is viszszaéltek az iratárakból akkor még törvénytelenül megszerzett információkkal. Emlékezzünk: így kerültek ki a kilencvenes évek elején kompromittáló információk például Ján Budajról, vagy Csehországban a kereszténydemokrata néppárt akkori elnökéről, Bartoníčekről.

A törvény s különösen a végrehajtását szabályozó intézkedések, egyelőre még nem ismertek teljes egészükben. Stanislav Gross belügyminiszter és néhány képviselői is azonban már jelezték, hogy azért minden információ mégsem lesz nyilvános, tehát bizonyos korlátozások azért továbbra is érvényesek lesznek. Ezek közül a leglényegesebb, hogy titkosítva maradnak továbbra is azok a dokumentumok, amelyek nyilvánosságra hozatala sértené az állam biztonságát, illetve veszélybe sodorná egyes emberek életét. Nem lesznek hozzáférhetőek az irattárakban a külföldi állampolgárokról vezetett dokumentumok, illetve információk. Ez például lehetetlenné teszi azt, hogy a csehek megismerkedjenek a szlovák állampolgárokról vezetett iratokkal. Tekintettel arra, hogy Csehország korábban egy államot képezett Szlovákiával, nyilvánvaló, hogy az iratok osztályozása néha nagyon nehéz lesz. Szintén nem lesznek nyilvánosak a volt hírszerzés, tehát a „spionok” anyagai. Egyébként névjegyzéküket vagy a rájuk vonatkozó dokumentumokat a rendszerváltás után sehol sem hozták nyilvánosságra. Bizonyos dolgok ugyanis függetlenek a rendszertől, s az államot szolgálják, legyen az akár kommunista, akár demokratikus.

Ezentúl az irattárakba minden 18 éven felüli cseh állampolgár betekinthet. Hozzáférhetnek az iratokhoz azok a külföldiek is, akiknek cseh állampolgárságuk van már. A törvény alapján mindenki betekinthet az egyes személyekről, illetve intézményekről vezetett dossziékba, s a belügyminisztériumnak egy éven belül írott és elektronikus formában meg kell jelentetnie számos állambiztonsági dokumentumot, egyebek között az ŠtB-vel titokban együttműködőkről vezetett névjegyzéket. Az irattárba való betekintést a belügyminisztérium illetékes osztályától kell kérni. Természetesen pontosítani kell, hogy mit szeretnénk látni. A tárcának ezután 90 nap áll a rendelkezésére, hogy a kért anyagnak utánanézzen, s közölje a kérvényezővel, hogy az anyagot hol és hogyan tekintheti meg.

Az Állambiztonsági Hivatal irattárai mellett megnyílnak Csehszlovákia Kommunista Pártjának archívumai is. A részletek még itt sem ismeretesek. Érdekes, hogy a volt szocialista rendszerben a Csehország területén – bár jelentős megszorításokkal, de legálisan – működő másik két politikai párt archívumainak a megnyitása viszont elmarad. A vitából kiderült, hogy ezt a kereszténydemokrata néppárt ellenezte elsősorban. Úgy tűnik, hogy a volt szocialista rendszerben nemcsak a jobboldal által gyakran szapult kommunistáknak, hanem másoknak is van nem éppen dicsekvésre méltó múltjuk...A szerző prágai munkatársunk