Megbukott az EU szomszédságpolitikája

Meghiúsult az Európai Unió álma, hogy baráti államok körét alakítsa ki a Kaukázus-tól a Szaharáig, a partnerségre hívott szomszédos államok belső konfliktusai miatt mene-kültek lepik el Európát.

Szemben a keleti bővítés sikereivel a 2003-ban indított szomszédságpolitika megbukott. A program EU-tagságot nem, de pénzt, technikai segítséget és piaci részvételt ígért annak a 16 keleti és déli szomszédos országnak, amelyek elfogadják az unió demokratikus és gazdasági normáit.

Moszkva munkája

Az unió környezetének demokratizálási kudarca miatt részben Brüsszelen kívül álló erők okolhatók, például az orosz elégedetlenség a Szovjetunió összeomlása miatt vagy a politikai és felekezeti viszály a Közel-Keleten.

Az EU keleti partnerségi programjába vont országok közül hatból ötöt – Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – befagyott konfliktusok gyengítenek, amelyekben Moszkva keze is benne van. A hatodik, Fehéroroszország tekintélyelvű, uniós szankciók sújtják és nem kapott ajánlatot az EU-tól.

Uniós tisztviselők elismerik, hogy hibás és naiv volt az ötlet, hogy baráti országok együttműködő körét alakítják ki. „Nem lesznek ugyan EU-tagok, de az Európai Unió megmondja, mit és hogyan kell csinálniuk, hiszen úgy gondoltuk, olyanná akarnak válni, mint mi vagyunk” – mondta Christian Danielsson, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának vezetője.

Sok feltétel

Az uniós közeledés túl kevés jutalmat ajánlott túl sok feltételhez kötve. Tolakodó felügyeletnek, érdekeiket sértő fenyegetésnek vették és ösztönösen ellenálltak a tekintélyelvű uralkodók és a helyi oligarchák Kairótól Minszken és Bakun át Algírig. Az EU ugyanolyan megközelítést alkalmazott a mindegy államnál, pedig azok nagymértékben eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, és kormányzati rendszerük is eltérő. Korábbi feltételezések szerint például Észak-Afrika vagy a Dél-Kaukázus országainak egyes csoportjai együttműködnének és kereskednének egymással, miközben a valóságban alig vagy egyáltalán nem törekednek erre.

Kevés siker

Ian Bond, az Európai Reform Központ (CER) londoni politikai kutatóközpont külpolitikai osztályának igazgatója hangsúlyozta, hogy a legutóbbi, 2011-es felülvizsgálat még több odafigyelést sürgetett a mélyreható és fenntartható demokráciára vonatkozóan. Azóta viszont Líbia és Szíria az anarchia szélére sodródott, Egyiptomban katonai puccs váltott kormányt, máshol a civil társadalom elnyomása erősödött, a média helyzete is többfelé romlott.

A relatíve kevés sikertörténet közül Tunézia, Ukrajna és Grúzia továbbra is sebezhető, külső és belső fenyegetéseknek vannak kitéve.

Ugyan, emberi jogok...

EU-tisztviselők immár egy új realitás szükségességéről beszélnek a közös érdekeket szem előtt tartva ahelyett, hogy az emberi jogokról és a demokráciáról oktatnák ki a partneri országokat. Az Európai Parlament azonban és néhány tagállam – mint például Németország és a skandináv országok – vonakodnak ennek támogatásától.

Ian Bond amellett érvelt, hogy a stabilitás csökkenése miatt érzett aggodalomnak nem szabad gátolnia az emberi jogok tiszteletét, amely hosszú távon éppen elengedhetetlen előfeltétele a stabilitásnak.

Néhány szakértő szerint az EU kezdeményezte mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások irreálisak és destabilizálják a szomszédos országok gazdaságait, mivel azt követelik, hogy nyissák meg piacaikat az Európai Unió előtt. Ukrajna és Grúzia több megállapodást kötött Brüsszellel, dacolva az orosz ellenállással, és EU-tisztviselők szerint tovább kell segíteni őket, hogy megerősödjön gazdasági fejlődésük.

Helyben tartás

A realitás az, hogy az EU-nak sürgősen kezelnie kell a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából beáramló több százezer menekült okozta válságot. Ennek megoldása várhatóan elsőbbséget élvez minden témával szemben a szomszédos országokkal való tárgyalásokban. Ez azt is jelenti, hogy Brüsszel pénzt fog elkülöníteni a gazdasági fejlődés és a közigazgatási reformok támogatására, hogy lehetőség nyíljon a menekültek helyben tartásának finanszírozására, és ne ösztönözzék őket arra, hogy Európába induljanak. (MTI)