Meg kell teremteni a továbbtanulás feltételeit

Valószínűleg a munkanélküliek hosszú sorát gyarapítják majd azok, akik a felvételi vizsgákon csődöt mondanak, illetve akik helyszűke miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Egy részük külföldre távozik tanulni, dolgozni, gyerekekre felügyelni. Ezeknek a fiataloknak a többsége valószínűleg sohasem tér vissza egy olyan országba, ahol még a továbbtanulás lehetősége sem adatott meg számára. Óriási veszteség ez Szlovákia szempontjából és az ország vezetésének nemtörődömségéről tanúskodik.

Nem elég ugyanis csak szavakban deklarálni, hogy Európával egyetemben Szlovákia is az egész életen át tartó tanulás rendszere felé halad. Biztosítani kell hozzá a feltételeket is. Az egyetemek kapuin kívül rekedt tanulók részére néhány hónapos, egy-két- vagy többéves továbbképzési programokat kell biztosítani. Meg kell végre teremteni a 3–4 éves, gyakorlatorientált főiskolai képzés beindításának feltételeit (ezzel megoldódna a sárospataki, győri stb. Szlovákiába kihelyezett főiskolák végzős hallgatóinak a problémája is). Ki kell bővíteni a középiskolák (mindenekelőtt a szakközépiskolák) posztszekundáris (érettségi utáni) képzési formáinak a kínálatát. Ezzel elkerülhetők lennének a szakközépiskolák létszámcsökkenésből adódó problémái is. A csökkenő tanulólétszám miatt ugyanis iskolák összevonására, esetleg bezárására is sor kerülhet a jövőben. Felelőtlenség lenne megvárni, amíg ez bekövetkezik. Előzzük meg a problémát! Dolgozzunk ki és a fenntartótól kérjünk engedélyt olyan programok beindítására, amelyek felkelthetik az egyetemek kapuin kívül rekedt fiatalok érdeklődését is. Lehetnek ezek a régió igényeit kielégítő szakosító képzések, de akár az egyetemi felvételi vizsgákon való jó szereplést segítő programok is. Nyelvi, számítástechnikai és kommunikációs készségeket fejlesztő programok, európai uniós ismereteket adó programok stb.

Szlovákia legnagyobb arányú munkanélküliséggel küszködő járásainak többsége a magyarok lakta régiókból kerül ki. A munkanélküliségi ráta néhol a 40 százalékos határt súrolja (a rimaszombati járásban az arány 39,32 százalék volt májusban). Köztudott dolog, hogy a munkanélküliség aránya és a lakosság iskolázottsága között szoros összefüggés mutatható ki. Alapfokú végzettséggel munkahelyet találni ma már szinte lehetetlen. A legelőnyösebb helyzetben még mindig a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok vannak.

Azt hiszem, fiataljaink többsége tudatosítja ezt van és nagyon sok jel mutat arra, hogy gyerekeinkben megvan a továbbtanulás iránti szándék. A gimnáziumokban érettségizett tanulóink többsége természetszerűleg folytatni kívánja tanulmányait, de a szakközépiskolák végzősei is szívesen tanulnak tovább. Például a kassai ipariskola végzőseinek 74,36 százaléka, a kereskedelmi akadémia tanulóinak pedig a 94,4 százaléka szeretne továbbtanulni (küldte el felvételi kérelmét).

Az igény tehát megvan. A szülők, a felnőttek dolga támogatni ezt az igényt.

Iskoláink dolga pedig az, hogy megteremtsék a továbbtanulás feltételeit. Nemzetrészünk fennmaradásának szempontjából ez döntő tényező lehet.

A szerző kassai egyetemi tanár