LMP!

 

A Stubbs nevű cicát 1997-ben választották a helyiek polgármesternek, ugyanis elegük volt az addigi polgiból meg a jelentkezőkből. Stubbs azóta felvirágoztatta Talkeetnát: rengeteg turista érkezik a helyre csak azért, hogy őt lássa. És ha már ott vannak, esznek, isznak, megszállnak, vagyis otthagynak egy csomó pénzt. Nyilván nem jelentene megoldást, ha a világ összes, rosszul működő önkormányzatának élére egy macskát ültetnénk. Viszont az alaszkai eset azt mutatja, hogy mindent lehet másképp csinálni, az is képes működni, amiről nem gondolnánk. A politikusok éppen ezzel riogatnak minket a választások előtt: nem kell, hogy szeressetek, de legalább szavazzatok rám, mert ha én nem leszek, meglátjátok, milyen rossz lesz. Nekünk pedig van elég dolgunk a házzal meg a kerttel (most rakták fel az új csatornákat, de máris vakoltatni kell a hátsó falat, mert beleköltöztek a darazsak), nem érünk rá kielemezni a politikusok szavait, hát elmegyünk, oszt leadjuk a voksunkat a kisebbik rosszra. Telnek az évtizedek, a csatorna rozsdásodik (le kell szedetni, be kell festeni), közben eljárunk szavazni, hogy ne legyen sokkal rosszabb, és kezdjük azt érezni, hogy már húsz éve is a macskát kellett volna megválasztani. Egy másik fontos tényező: az állatok erkölcsileg is megbízhatóbbak az embereknél, hiszen őszinték. Nem hazudnak, nem vezetnek senkit félre. Nem is kampányolnak. Nem hívnak lakossági fórumra, nem raknak tele szórólappal. Nem bömböltetnek rockoperát meg Lagzi Lajcsit négyévente az ablakunk alatt. Lehet Macska a Polgármester! A kutyákkal vigyázni kell ilyen szempontból, mert korruptak – pár szelet szalámi, és máris oda az adófizetők pénze meg az uniós alapok. De a macska már bizonyított. Én mondom, addig ne menjünk szavazni, amíg valaki nem jelöl egy macskát. Minél tovább halogatják a dolgot, annál rosszabb lesz. Nekik is, nekünk is.