Lefelé ballagó kamatok

Évtizedek óta bevett gyakorlat, hogy akinek van némi megtakarított pénze, az a bankba siet vele. Úgy tűnik azonban, lassan ezen a hagyományos területen is szemléletváltásra lesz szükségünk, ugyanis a bankszférában tartósnak látszó folyamatok indultak be.Az utóbbi egy-két hónapban kezdődött, s mára tetőző változást az eredményezte, hogy szinte az összes pénzintézet feljebb vitte az ügyfeleket leginkább érintő pénzügyi műveletek összegét. Vajon mi áll e folyamat hátterében? A Szlovák Nemzeti Bank még november derekán lényegesen csökkentette az alapkamatot, ezt követően a kereskedelmi pénzintézetek szintén léptek. Először nagy sietve, egy-másfél százalékponttal mérsékelték a bankbetéteken pihenő megtakarítások utáni kamatokat, majd némi késlekedést követően kissé csökkentették a hitelek utáni kamatokat. Mindez lefaragta a bankok haszonkulcsát, ezért pótlólagos forrás gyanánt november végétől sorra emelni kezdték a banki szolgáltatások után fizetendő illetékeket. Az áremelés érinti többek között a számláról történő átutalásokat, a pénzkivételt és a pénzkiadó automaták kezelési költségét. A drágább szolgáltatások mellett az sem mellékes, hogy a kamatok ebben az évben garantáltan elmaradnak az infláció ütemétől, magyarán elértéktelenednek.

A takarékoskodni tudó polgárok ezért fokozatosan elfordulnak a bankoktól és egyre inkább a befektetési alapok szolgáltatásait veszik igénybe. Tévedés ne essék, nem a tavaly csődbe jutott pénzügyi szolgáltatókhoz hasonló társaságokról van szó. Ezek megbízható, huzamos ideje működő, legtöbbször banki befektetési alapok.

A legfrissebb adatok szerint tavaly év végén az alapok már 16 milliárd koronát kezeltek, ami egy év alatt több mint 100 százalékos gyarapodást jelent. Nem csoda, mivel a pénzügyi alapok tavaly 6,5 és 7,7 százalék közötti mértékben gyarapították ügyfeleik megtakarításait. Persze, a befektetési alapok is jelentenek némi kockázatot, ezért az volna a helyes, ha a polgárok csak a ténylegesen szükséges összeget hagynák a folyószámlán, a többit pedig bankok által kibocsátott értékpapírokba, jól működő alapokba, nagyobb összeg esetén pedig ingatlanokba fektetnék.