<p>Ha van egy sikeres egyetemi szak, akkor egy normális országban azt az állam támogatja. Vannak országok, ahol nincs erre forrás, de legalább élni hagyják a szakot. Magyarországon egy sikeres szakot mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül bezárnának.</p>
Külügyi nyitás? Dehogy. Zárás!
Legalábbis úgy tűnik a Magyar Rektori Konferenciáról kiszivárgott információk szerint, hogy a kormány a nemzetközi tanulmányok szakot levenné a 2016-ban indítható képzések listájáról, tehát idén ősszel lehetne rá jelentkezni utoljára. Palkovics László államtitkár illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának e döntése nemcsak érthetetlen, de nélkülözne minden szakmai egyeztetést. Több szak léte és nem léte függ a várható áprilisi jogszabály-módosítástól.
Az állam dönthet úgy, hogy állami támogatást – tulajdonképpen tandíjmentességet – biztosít azokon a szakokon, amelyeket kiemelten fontosnak tekint. Ha ilyen támogatás nincs, akkor a szak önköltséges, vagyis tisztán piaci alapon dől el, hogy befizeti-e magát a hallgató egy diplomára. Ez a tandíj mértékétől függően a társadalmi mobilitásban már okozhat zavart. Az elmúlt években például teljesen önköltséges lett a jogászképzés.
De ez még mindig életképesebb döntés, minthogy az állam egyszerűen eldöntse a hallgatók és szüleik helyett, hogy milyen szak létezhet egyáltalán. Mindez a rosszemlékű ötvenes éveket idézi, amikor a kommunista hatalom megszüntetett egyes, az ideológiájával összeférhetetlen képzéseket, például a pszichológiát.
Na de azért a nemzetközi szakok kiiktatása különösen pikáns kérdés. Egyrészt épp a magyar külpolitikai „személyzet fiatalítása” idején azt a szakot kinyírni, ahonnan elvileg az utánpótlás érkezhet, magába foglal némi önellentmondást. Másfelől a nemzetközi szakok rendkívül sikeresek, még úgy is, hogy sok helyen tandíjat kell fizetni. Tehát úgy ítélik meg a 18 évesek, hogy megéri nekik ez a befektetés.
Ez pedig nem véletlen. A nemzetközis hallgatók sok mutatóban jobban teljesítenek az átlagnál egy 2013-as Educatio felmérés szerint. Diplomájuk külföldön is versenyképes, itthon és külföldön is jól fizető munkahelyekre jutnak be. Az átlagos jövedelmük a végzés után nettó 200 ezer forint feletti, míg a magyar átlag alig 150 ezer.
Miközben Magyarország célja, hogy a nemzetközi szervezetben helytálljon, külügyi nyitáspolitikákat hirdet, egyszer csak kiesik egy javaslat egy dossziéból, amely 16 felsőoktatási szak megszüntetését irányozza elő. Nonszensz. Kontraproduktív. Antidemokratikus.
A szerző külpolitikai szakértő
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.