Körültekintőbb kedvezménytörvényre van szükség

A kedvezménytörvény körültekintőbb és alaposabb előkészítésével elkerülhetők lettek volna a nemzetközivé terebélyesedett viták a jogszabály körül – vélekedik Korhecz Tamás, vajdasági kisebbségügyi miniszter. Korhecz nemzetközi jogász, szakterülete a nemzetközi kisebbségvédelem. A politikus-jogász szerint jó lett volna, ha az anyaországnak már az elmúlt évtizedekben átfogó nemzetstratégiája van a határon túli magyarság irányában, de a két háború közötti időszak nemzetstratégiája kizárólag a határrevízióra korlátozódott, míg a II. világháború után a szocialista internacionalizmus jegyében tudomást sem akartak venni a határon túli magyarokról. A rendszerváltás után ismét felszínre tört ez a kérdés, bekerült a magyar alkotmányba az a passzus, amely szerint az anyaország gondját viseli a határon túl élő magyaroknak is.

A politikus már a kedvezménytörvény elfogadása előtt arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály alapvető és elkerülhető hibája területen kívüli hatálya, nevezetesen az, hogy Magyarországra nézve kötelező érvényű döntéseket hoz egy külföldi civil szervezet – az ajánlószervezet –, s így határon átnyúló közigazgatási rendszer alakul ki. Korhecz szerint a másik gond a kedvezményezettek körének meghatározása volt. A jogszabály nem korlátozódik a magyarok lakta területekre, ugyanakkor hatálya csak bizonyos országokban élő magyarokat érint. Ha valóban a kulturális és a magyar identitás megőrzése a cél, akkor nincs ok ilyen különbségtételre. Rámutat arra az ellentmondásra, hogy például a szerbiai Nis városában – ahol sosem éltek magyarok – igénybe lehet venni a kedvezményeket, miközben a Vajdasággal határos boszniai területeken élő magyarok már nem tartoznak a támogatottak körébe. Ilyen különbségtételre nincs példa a hasonló európai jogszabályokban, s a szlovákiai kedvezménytörvényben sincsenek ilyen megkötések. A miniszter szerint a kedvezménytörvény módosításával a törvénynek már nincs területen kívüli hatálya, továbbra is fennmarad viszont az a probléma, hogy csak bizonyos országokban élő magyarokra vonatkozik.

A kisebbségügyi miniszter mindent egybevetve úgy látja, a kedvezménytörvényre szükség volt, de körültekintőbb és alaposabb előkészítéssel, a nemzetközi elfogadottságra való nagyobb hangsúlyt fektetve elkerülhetők lettek volna a jogszabály körüli viták.