Az uniós alkotmány tervezetéről rendezett nápolyi külügyminisztériumi értekezlet dokumentumai egyértelműen arra utalnak, hogy az Európai Uniónak továbbra sincs egységes, mindenki számára elfogadható kisebbségpolitikája.
Kollektív jogok nélkül
A kisebbségi jogokra való utalás ugyan bekerült az EU leendő alkotmányának tervezetébe, de nem úgy, hogy azt a magyar diplomácia eredetileg szerette volna. Minden jel arra utal, a kollektív kisebbségi jogoknak nem lesz esélyük bekerülni a végleges alkotmányos szerződésbe. A magyar javaslat elfogadásától a régi és az új tagállamok idegenkednek, mert attól tartanak, hogy az több országban feszültséget keltene, esetleg újabb csoportok követelnének autonómiát. Téves az ilyen és ehhez hasonló politikai felfogás, hogy a kisebbségeknek nyújtott önrendelkezési jog később határváltozásokat idézne elő vagy önálló szuverén államok létrejöttét eredményezné. Sőt, kollektív jogok esetén a kisebbségek, etnikai csoportok nagyobb lojalitást tanúsíthatnak az érintett országok iránt. Éppen az erőszakos beolvasztás és asszimiláció válthat ki etnikai berkekben társadalmi nyugtalanságot, politikai elégedetlenséget. A kollektív kisebbségi jogok védelmére az EU sem készült fel és nincs is szándékában azt elfogadni. Ahol ezt várták, csalódhattak. A kollektív jogokkal szemben az Amerikai Egyesült Államok példája alapján az egyéni jogokat helyezik előtérbe, ami messze nem helyettesítheti a kisebbségek kollektív jogait.
Budapest csupán annyi diplomáciai sikert mondhat magáénak, hogy az EU-s tagállamok tudomásul veszik a magyar igényt, hogy annak valamilyen formában szerepelni kell az alapértékek között, de ennek végső jogi megfogalmazására is Brüsszelben kerül sor. Valamennyi tagállamnak respektálnia kell a nyelvi sokszínűséget – nemcsak az Európai Parlamentre vonatkoztatva. Az Európai Unió közös akcióprogramjából nem hiányozhat a regionális és kisebbségi nyelvek megőrzése céljából létrehozandó hivatal sem, amely elfogulatlanul, igazságosan felügyelné az akciótervek végrehajtását.
Ezt szorgalmazza az 1992-ben elfogadott dokumentum, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is.
Krascsenics Géza, Nyárasd
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.