Kollektív jogok nélkül

Az uniós alkotmány tervezetéről rendezett nápolyi külügyminisztériumi értekezlet dokumentumai egyértelműen arra utalnak, hogy az Európai Uniónak továbbra sincs egységes, mindenki számára elfogadható kisebbségpolitikája. Nem született átfogó jogi normatíva a kisebbségi nyelvek használatáról, ami a szélsőséges nacionalista törekvések erősödésének kedvez.

A kisebbségi jogokra való utalás ugyan bekerült az EU leendő alkotmányának tervezetébe, de nem úgy, hogy azt a magyar diplomácia eredetileg szerette volna. Minden jel arra utal, a kollektív kisebbségi jogoknak nem lesz esélyük bekerülni a végleges alkotmányos szerződésbe. A magyar javaslat elfogadásától a régi és az új tagállamok idegenkednek, mert attól tartanak, hogy az több országban feszültséget keltene, esetleg újabb csoportok követelnének autonómiát. Téves az ilyen és ehhez hasonló politikai felfogás, hogy a kisebbségeknek nyújtott önrendelkezési jog később határváltozásokat idézne elő vagy önálló szuverén államok létrejöttét eredményezné. Sőt, kollektív jogok esetén a kisebbségek, etnikai csoportok nagyobb lojalitást tanúsíthatnak az érintett országok iránt. Éppen az erőszakos beolvasztás és asszimiláció válthat ki etnikai berkekben társadalmi nyugtalanságot, politikai elégedetlenséget. A kollektív kisebbségi jogok védelmére az EU sem készült fel és nincs is szándékában azt elfogadni. Ahol ezt várták, csalódhattak. A kollektív jogokkal szemben az Amerikai Egyesült Államok példája alapján az egyéni jogokat helyezik előtérbe, ami messze nem helyettesítheti a kisebbségek kollektív jogait.

Budapest csupán annyi diplomáciai sikert mondhat magáénak, hogy az EU-s tagállamok tudomásul veszik a magyar igényt, hogy annak valamilyen formában szerepelni kell az alapértékek között, de ennek végső jogi megfogalmazására is Brüsszelben kerül sor. Valamennyi tagállamnak respektálnia kell a nyelvi sokszínűséget – nemcsak az Európai Parlamentre vonatkoztatva. Az Európai Unió közös akcióprogramjából nem hiányozhat a regionális és kisebbségi nyelvek megőrzése céljából létrehozandó hivatal sem, amely elfogulatlanul, igazságosan felügyelné az akciótervek végrehajtását.

Ezt szorgalmazza az 1992-ben elfogadott dokumentum, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is.

Krascsenics Géza, Nyárasd