Ki fél a törvényszéktől?

Ha eltekintünk a mediális csalásoktól, az internetes őrültségektől és a konspirációs tévelygésektől, akkor az alapdilemma, hogy mi vezetett a tragédiához, már egy éve ismert. Vagy az történt, hogy a maláj légitársaság gépét Buk rendszerrel lőtték le, amit oroszpárti szeparatisták kezeltek, vagy egy ukrán SzU–25-ös katonai vadászgép lőtte le e repülőt. A holland biztonsági tanács már kivizsgálta az ügyet, s a jelentést elküldte az összes országnak és intézménynek, amelyik releváns módon kiegészítheti. Malajzia július elején arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy támogassa egy nemzetközi büntetőtörvényszék létrehozását, amely segít a bűnösök kiderítésében és szavatolja, hogy bűnhődni fognak. Nem lehet nem észrevenni, hogy az orosz félnek kifogásai vannak a büntetőtörvényszék miatt.

Oroszország védelmi minisztériuma már 2014. július 21-én bejelentette, hogy tud egy ukrán vadászgépről, amely három–öt kilométerre megközelítette a maláj Boeinget, így lehetősége volt levegő-levegő rakéta használatára. Az orosz kormányhoz közeli sajtó még tanúkat is talált, akik azt állították, hogy az SzU–25-öst egy Volosin nevezetű pilóta vezette, aki rakéták nélkül, feldúlva érkezett vissza egy ukrán támaszpontra és azt mondta, nem a helyes repülőt lőtte le. Ha tényleg így lett volna, akkor éppen Oroszországnak állna érdekében, hogy a büntetőtörvényszék felálljon, s bebizonyosodjon, hogy az ukrán pilóta követte el a bűncselekményt. De a Kreml nem akar büntetőtörvényszéket.

Oroszország ENSZ-képviselője, Vitalij Csurkin kijelentette, hogy a büntetőtörvényszéknek nincs indoka és értelme, mivel a repülő lelövése csak „egyedi eset” volt, így nincs ok azt feltételezni, hogy „állandó veszélyt jelentene a nemzetközi békére és biztonságra”. Vlagyimír Putyin orosz elnök a holland miniszterelnökkel folytatott beszélgetése során elítélte a büntetőtörvényszék megalakítását mint „korai és kontraproduktív kezdeményezést”. Azt nem magyarázta meg, hogy mi korai és mi kontraproduktív a kezdeményezésen. Egyértelmű, hogy az érv hamis, csak hogy valamiféleképpen megindokolja, miért vétózza meg Oroszország a nemzetközi büntetőtörvényszék megalakítását. Az is biztos, hogy ha megvétózza, akkor biztosan nem azért, hogy Ukrajnának segítsen.

A Der Spiegel már fél éve azt írta, hogy nemcsak Moszkva, hanem a Nyugat is tudja, ki okozta a katasztrófát, de a nyugati országok nem akarják zsákutcába terelni Putyint. Ha a német hetilapnak igaza lenne, akkor semmilyen büntetőtörvényszék nem alakul meg az ENSZ-ben. Csak a holland jelentést hozzák nyilvánosságra, amit Putyin elnök majd elutasít, s ezzel letagadja az oroszok felelősségét a bűncselekményért.

A szerző a Trend kommentátora