Kárpótlást kapnak a szudétanémetek?

Nem kizárt, hogy Prága kárpótlást nyújt azoknak a szudétanémeteknek, akikre a II. világháború után nem vonatkoztak a hírhedt Beneš-dekrétumok, s ezért Csehszlovákiában maradhattak – írja tegnapi kiadásában a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.

Az újság úgy tudja, hogy a kárpótlási javaslat elkészítésén Petr Mareš kormányfő-helyettes már dolgozik, s azt nemsokára a kabinet elé terjeszti. Csehországban jelenleg mintegy 50 ezer szudétanémet él, akiket, vagy akiknek elődeit a II. világháború után nemzeti hovatartozásuk alapján üldöztek az akkori Csehszlovákiában. Mareš szerint a német kisebbség kárpótlása egyfajta cseh hozzájárulás lehetne a múltbeli problematikus cseh–német együttélés mai jobbá tételéhez.

„Ki kellene mondanunk, hogyan látjuk ma azt a módszert, amellyel a háború után egyszerűsítettük országunk nemzetiségi összetételét” – nyilatkozta Mareš a Lidové Novinynek. Úgy véli, hogy a németek kárpótlása nem terhelné meg a cseh költségvetést, mert az ahhoz szükséges eszközöket a cseh-német Jövő Alapból lehetne kifizetni.

Mareš szerint a szudétanémetek kitelepítése Csehszlovákiából „jogtalan volt”, de hozzáfűzte, hogy azok a jogtalanságok, amelyeket a németek követtek el a csehekkel szemben a II. világháború idején, ezeknél sokkal nagyobbak és szélesebb körűek voltak. A kormányfő-helyettes, aki a Szabadság Unió-Demokratikus Unió elnökeként tagja a kabinetnek, bízik abban, hogy elképzelései helyességéről sikerül meggyőzni a kormánykoalíció legerősebb tagját, a szociáldemokráciát is. Megjegyezte, hogy a cseh szociáldemokraták német elődeit korábban két ízben is súlyosan elnyomták: előbb a nácik, majd a kommunisták.

Vladimír Špidla kormányfő egyelőre hivatalosan nem kapta meg a Mareš által kidolgozott kárpótlási javaslatot, s nem is folytatott erről szélesebb körű eszmecserét helyettesével. „A kommunista Csehszlovákia sok mindenkihez nem a törvény szellemében viszonyult. Ha megmutatkozik, hogy a javaslat igazságos és helyes, akkor megvitathatjuk” – mondta a kérdéssel összefüggésben a lapnak. Hozzátette: nem ellenezné, hogy erre a célra a cseh-német Jövő Alapban találjanak megfelelő pénzeket. A kormányfő ugyanakkor elutasítja azt a véleményt, hogy Prága ezzel valamiféle gesztust tenne a szudétanémetek irányában. Ez csak a német kisebbséggel szembeni „humanitárius akció” lenne – állítja Špidla. Mareš ennek ellenére úgy véli, hogy igenis komoly gesztusról van szó. „Ezek a lépések a német kisebbséggel szemben igazságosak, helyesek és jelképesek lennének, s hozzájárulást jelenthetnének a német szomszédokkal való tárgyalásokhoz” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Mareš már május elején szintén a Lidové Novinyben megjelent interjújában kijelentette: Prágának meg kellene vizsgálnia, hogy a II. világháború után nem sértette-e meg a Csehországban maradt német kisebbség jogait, s ha kiderül, hogy igen, akkor jogorvoslást kellene nyújtania ezért az érintetteknek.

„Úgy gondolom, nagyon gondosan meg kellene vizsgálnunk, hogy némely – a német kisebbség ellen irányuló tevékenységünk – mennyire volt ellentétben a cseh törvényekkel. Én úgy vélem, hogy ellentétes volt. Akár a kényszermunkáról van szó, akár arról, hogy hogyan és miből van kiszámítva a nyugdíjuk (a németeké). És számos más hasonló kérdés van” – mondta akkor Mareš. Leszögezte, hogy a kárpótlás a ma is Csehországban élő német kisebbséget érintené, s nem a háború után kitelepített szudétanémeteket.

A II. világháború után Prága az akkori csehszlovákiai német, illetve magyar kisebbséget kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, s megfosztotta vagyonától és állampolgári jogaitól is. Mintegy három millió németet kitelepítettek az országból. Csehszlovákiában csak mintegy százezer német maradt, akik száma mára mintegy a felére csökkent.