KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ

A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői követelésének eleget téve januártól a Szerbiai Képviselőház anyagilag is lehetővé teszi, hogy megkezdődjön a vajdasági magyarság szempontjából is fontos törvények lefordítása magyar nyelvre. Ennek elsősorban a magyar nyelven lefolytatandó peres eljárások szempontjából lesz nagy jelentősége. A munkát megbízásos alapon fogja végezni valamely fordításra szakosodott cég vagy intézmény.

A VMSZ parlamenti képviselői megállapodtak Tamara Stojeeviatyel, a köztársasági képviselőház titkárával abban, hogy január folyamán megkezdődhet a legfontosabb törvények magyar nyelvre fordítása. Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője elmondta, ez azt jelenti, hogy a parlament megbízási szerződést köt valamely, fordításra szakosodott céggel vagy intézménnyel.

„Egy átalányösszeg kifizetése ellenében ez a cég vagy intézmény lefordítaná a már elfogadott törvényeket, amelyek fontosak a vajdasági magyarság szempontjából. Gondolok itt azokra az eljárásjogi törvényekre is, amelyeket bírósági eljárásban lehetne használni, például a polgárjogi perrendtartásról vagy a büntetőeljárásról szóló törvényre. Ez megkönnyítené a magyar nyelvű bírósági eljárások lefolytatását is. Tőlünk függ, hogy konkrétan mely törvényeket fordítaná le ez a cég vagy intézmény, ebbe a parlament nem szólna bele” – mondta Pásztor.

A politikus hangsúlyozta, a VMSZ három képviselője nem szeretne arról dönteni, mely intézmény vagy cég kapjon megbízást a fordítói szolgáltatás végzésére.

„Fontosnak tartanám, ha például a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága tárgyalna erről a kérdésről, lehetőleg még az év végéig„ – jelentette ki Pásztor. (Vajdaságma.info)

Autonómiaműhely és lobbiiroda

Az akadálytalan magyar–magyar kapcsolattartás elősegítése céljából új támogatási rendszert dolgozott ki a magyar kormány a schengeni vízum kiváltására kötelezett vajdasági és kárpátaljai magyarságnak – hangzott el egyebek mellett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának legutóbbi budapesti ülésén. Dr. Szili Katalin, valamint az albizottság elnöke, Németh Zsolt egyaránt sikeresnek ítélte meg a KMKF eddigi tevékenységét. Az Országgyűlés elnöke jelentős előrelépésként könyvelte el a nemzetstratégia konszenzusos elfogadását. Bejelentette: a dokumentum eredményeként rövidesen autonómiaműhely nyílik Budapesten és magyar lobbiiroda Brüsszelben. Az első feladat megvizsgálni az európai hasonló formációkat, és megtalálni a megoldást a magyar igényekre, a másik feladat pedig az összmagyar érdekek megjelenítése európai uniós szinten.

Az EU-n kívül rekedt vajdasági és kárpátaljai magyarságot érintő új támogatási formát dr. Zilahi László mutatta be. A Miniszterelnöki Hivatal főigazgató-helyettese rámutatott: a program célja azoknak a gazdasági gyökerű gondoknak az áthidalása, mely a magyar–magyar kapcsolattartást terhelhette volna Magyarország schengeni csatlakozása után a vízumköteles Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában. A program lényege, hogy pályázat útján az érintett személyek visszaigényelhetik a vízumdíjat, illetve az egyéb járulékos költségeket (fordítás, közjegyzői hitelesítés stb.).

A magyar kormány 2008-ra 720 millió forintot különített el erre a célra. A pénzt a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma kezeli. A kollégium pályázatot ír ki a lebonyolító jogi személy kiválasztása céljából. A program végrehajtásába maximálisan bevonják a státusirodákat és előreláthatóan a Magyar igazolvánnyal rendelkezők részesülhetnek ebben a támogatásban. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tanácskozásán Kőszeghy Elemér javaslatára – hogy a kárpátaljai támogatandók körét terjesszék ki a schengeni vízumot igénylők mellett a kishatárátlépőt igénybevevők körére is – pozitív válasz született. A rendszer jövő év februárjától áll fel, de lehetőség lesz visszamenőlegesen is igényelni a magyar–magyar kapcsolattartási támogatást. (KárpátInfo)

Gesztus dolga

Még el sem foglalta képviselői helyét az Európai Parlamentben, Tőkés László máris átesett a pártpolitikai tűzkeresztségen. Láthatóan kellemetlen meglepetésként élte meg, hogy a Demokrata Párt eurohonatyái elzárkóztak attól, hogy támogassák felvételét a néppárti frakcióba. Méghozzá alig pár nappal az után, hogy a püspököt Bukarestben fogadta Traian Basescu államfő, s e találkozás nyilvánosságra került fejleményei semmi jelét nem mutatták annak, hogy az elnök emberei akadályokat gördítenének a remélt frakciótagság elé. Mindez azért sem illik bele a képbe, hiszen ezáltal – anélkül, hogy bármilyen politikai kockázatot vállaltak volna – mandátumát úgymond egyenértékűvé tették volna az RMDSZ két brüszszeli képviselőjével. A demokrata pártiak magatartása azt a feltételezést erősíti, hogy számukra nem Tőkés mandátumszerzése volt az igazi cél, hanem kizárólag az, hogy az RMDSZ-t november 25-én a küszöb alá szorítsák. A kettős magyar győzelemmel érthető módon nem számoltak, hát most mentve a menthetőt, a közös frakciótagság „kellemetlenségét” igyekeznek elkerülni. Méghozzá aligha önállóan döntve, a nagy játékos államfő tudta és megkérdezése nélkül ezt a lépést a maguk szakállára bizonyosan nem tehették meg. Amúgy esélyeik nem is egészen rosszak, hiszen az EPP vezetése aligha érdekelt abban, hogy az immár egy pártakolba tartozó demokraták és liberális demokraták majd tucatnyi fős brüsszeli csapatával első látása összekülönbözzenek. Az is igaz, hogy Tőkés László is ki tud állítani ugyanennyi támogatót a Kárpát-medencei magyar EP-képviselők személyében, akik eredményesen lobbizhatnak frakciótagsága mellett. Támogatói közé tartozik az RMDSZ két képviselője is, akik bár jelezték, hogy egyetértenek a püspök tagságával, román kollégáik meg sem várták őket a véleménynyilvánítás napján. Sógor Csaba és Winkler Gyula gesztusát szokatlan hallgatás fogadta a püspökkel rokonszenvező romániai magyar sajtó részéről. Nem is meglepő, hiszen az RMDSZ-ről alkotott tmédiaképbe jobban beleillett volna, hogy a PD-képviselők támogassák, s a Szövetség emberei próbálják megakadályozni a közös frakciótagságot.

Mindenesetre a történtek pontosan illusztrálják, hogy az európai politizálás csöppet sem egyszerű, még egy többé-kevésbé egységes ideológiai hátterű pártcsaládon belül is jelentős érdekellentétek érvényesülhetnek. Az ügy másik olvasata, illetve tanulsága, hogy Brüsszelben gyakrabban adódhat alkalom az erdélyi magyar politikusok együttműködésére, legalábbis alkalmi összefogására. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a más helyzetekben mély ellentétben lévő magyarországi EP-képviselők már több alkalommal értek el közösen eredményeket, legalábbis közösen léptek fel. Éppen ezért, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik januárban Tőkés László frakciótagságáról, a múlt heti gesztusra alapozva a három fős erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban nem egymás ellenében, hanem egymást erősítve képviselheti a közös választói érdekeket. Szerencsés esetben a PD-L első brüsszeli politikai veresége is benne lehet a pakliban. (Erdélyi Riport )

6662

Több, miniszteri szintű találkozó után várhatóan februárban találkozik Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. Önök szerint a találkozó után miben változik a magyar–szlovák viszony?

Válaszukat maximum 160 karakterben a következő formában küldjék:

ujszo(köz)válasz(köz)név, telefonszám

Az SMS-t a 6662-es telefonszámra küldhetik a T-Mobile vagy az Orange hálózatból. Az SMS ára 3,- korona áfával.