Ingyen, bérmentve?

Cili egyetemista. Imád tanulni, és rettentően élvezi is az egyetemistaságot. De mivel nem igazán tehetős családból származik, nincs, aki havonta bőséges zsebpénzzel támogassa meg, úgy döntött, a vizsgaidőszakban munkát vállal. Mert hát nem csak tudással él az ember, fordíthatnánk meg a mondást.

Cili egyetemista. Imád tanulni, és rettentően élvezi is az egyetemistaságot. De mivel nem igazán tehetős családból származik, nincs, aki havonta bőséges zsebpénzzel támogassa meg, úgy döntött, a vizsgaidőszakban munkát vállal. Mert hát nem csak tudással él az ember, fordíthatnánk meg a mondást. Elindult tehát munkát keresni, és nem is kellett sokáig kutatnia: úgy érezte, rámosolygott a szerencse. Az egyik hiperszupermarket előtt újonnan megnyílt kebabos bódéban eladókat kerestek. Cili nem az a lány, aki megretten a fizikai munkától. Jelentkezett. Kapva kaptak rajta, már az első nap ott fogták, és azzal biztatták, hamarosan a főnök is felbukkan, megegyezhetnek a bérben meg az egyéb munkafeltételekben. Cili pedig belevetette magát a munkába, és megállás nélkül dolgozott, tizenkét órán keresztül, hogy jó benyomást tegyen a tulajdonosra. A külföldi tulaj másnap meg is jelent, és hosszabb-rövidebb alkudozás után meg is egyeztek a munkafeltételekben meg a bérben. Cili elégedett volt. A várható bérét pedig szépen, akkurátusan előre beosztotta. A harmadik nap azonban „kisebbfajta” meglepetés érte: már nem hárman, hanem hatan osztoztak a munkán a kebabos bódéban. Kisvártatva egy újabb, ezúttal honi főnök is megjelent, és közölte, túl sokan vannak a munkára. Bár Cili jövendőbeli bérének ezer helye lett volna, úgy gondolta, ha nincs rá szükségük, továbbáll, és máshol próbál szerencsét. Rendben, mondta a fiatal, magabiztos főnök, és nagy kegyesen kifizette Cilinek az aznapi négyórás munkáját. Amikor a lány szóba hozta, hogy előző két nap 12 órát dolgozott, fölényesen közölte vele: ó, hát az a próbaidő volt, ők azt nem szokták kifizetni... Akaratán kívül ugyan, de Cili az egyetemi vizsgaanyagon kívül is tanult valamit. Kárba biztosan nem vész a tapasztalata. Én csak azon morfondíroztam magamban a történetet hallva: milyen olcsó munkaerőhöz juthatnának a „szemfüles” kereskedők, ha mindig csak egy-két napra alkalmaznának valakit. Még csak bért sem kellene fizetniük, hiszen az a próbaidőre nem jár. Vagy lehet, hogy a fiatal főnök úr hiányzott néhány óráról a kereskedelmi akadémián?

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?