Ifjú partizánok az ukrán erdők mélyén

MTI-HÁTTÉR

Ukrajnában már gerillaháborúra készülnek az orosz megszállás esetére, az ország számos pontján partizánok új nemzedékét képezik ki a szembeszállásra – írta a Politico amerikai hírmagazin ukrajnai riportere.

Erdei táborokban képezik ki az ifjú partizánok új generációját, akik esküt tettek, hogy a végsőkig harcolni fognak, ha az oroszok ukrán földre lépnek. Kijev közelében, az erdő mélyén található lepusztult épületekben van az egyik „főhadiszállás”. A fiatal partizánok egy régi mozgókonyhánál fogyasztják az ebédjüket. Arra készülnek, hogy ha kell, mostoha körülmények között éljenek, és életüket adják Ukrajnáért. „Sokan az alapokat sajátítják el, hogy ne öljék meg őket a háború első percében” – mondta a 38 éves Tanyja, a tábor egyik vezetője, aki civilben tervezőgrafikus. Hozzátette: „lehet, hogy csak egy-két napig tudunk majd kitartani”.

Nehéz felmérni a neopartizán mozgalom kiterjedtségét. Új jelenségről van szó, azután kezdődött, hogy Oroszország bekebelezte a Krímet, s megjelent a félelem, hogy az oroszok megszállják Ukrajnát. Az újságírót a kijevi biztonsági kabinethez közeli forrás úgy tájékoztatta, tucatszámra létesülnek partizán kiképzőtáborok, szinte minden héten újak nyílnak. Mindegyiket magánszemélyek szervezik. Számukról pontos adatok nincsenek, csak mendemondák, de nyilvánvaló: a partizánháború eszméje teret nyert az ukránok körében. „Kijevi bárokban arról meséltek nekem, hogy indulnak keletre gerillaháborút vívni” – írta az újságíró. Kijevi biztonsági forrása azt állította, ha Moszkva Ukrajna megszállása mellett dönt, széles körű partizán ellenállással kell majd számolnia. Ez Ukrajna történelmét tekintve nem meglepő: az országnak régi, vitatott partizánhagyományai vannak. 1942-ben alakult meg nemzeti félkatonai szervezetként az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA), amely Ukrajna függetlenségéért küzdött, a németekkel és a szovjetekkel egyaránt harcolt a II. világháború alatt, ugyanakkor a civil lakosságot is mészárolta, a volhíniai lengyel területeken etnikai tisztogatásokat végzett. Moszkvának csak nagy nehezen sikerült végleg legyűrnie a partizán ellenállást, egyes csoportok még az 1950-es évek elején is harcoltak a szovjetek ellen. Az ukrán partizánok nagyobb vérveszteséget okoztak a szovjet csapatoknak, mint amekkorát azok csaknem 40 évvel később, Afganisztán megszállásakor elszenvedtek.

A mostani neopartizánok egyszerű állampolgárok, fiatalok és középkorúak, nagyjából fele-fele arányban férfiak és nők. „A svájcihoz vagy az izraelihez hasonló népi hadsereget akarunk létrehozni. Találékonynak kell lennünk, nem harcolhatunk szemtől szembe az oroszokkal” – mondta Tanyja. Általában 40 fős csoportokban gyakorolnak, fő fegyverük az AK-47-es karabély. Saját maguk vásárolják a lőszert a gyakorlatozáshoz, s az erdőkben, természetes és mesterséges akadályok között gyakorolják a rajtaütés technikáit.