Hivatalnokok döntenek?

Az egészségügy olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá és kibicel is annak rendje és módja szerint. Szlovákiában a rendszerváltás óta a kormány, a parlament és mindazok, akik részt vesznek az ellátás szervezésében (tehát a szakminisztérium, a megyei önkormányzatok és persze az egészségbiztosítók), próbálják megrendszabályozni a fránya orvosokat, akik mást sem tesznek, mint hogy drága orvossággal kezelik a betegeket. És mert a betegellátásra szánt anyagiak nem fedik a kiadásokat, sőt a gyógyszerkiadások a költségvetés majd 40 százalékát teszik ki, megegyezés született a gyógyítók és a biztosítók között arról, hogy ezentúl megszabják a dokik havi gyógyszerkeretét. A fehérköpenyesek fogcsikorgatva veszik tudomásul a rájuk erőszakolt szabályozást, de feltehetőleg csak addig, amíg a keret túllépése miatt nem büntetik meg őket.

Más kérdés, hogy vajon jogában áll-e a hozzá nem értő tisztségviselőnek, képviselőnek és hivatalnoknak az orvos munkájának felülbírálása akkor, amikor a törvény kimondja: a beteg ellátásáért az orvos felel. Esküje és az alkotmány szerint is köteles a tudomány legújabb ismeretei alapján, a legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési eljárások igénybevételével megfelelően gyógyítani, az egészségbiztosítás terhére. Az egészségügyi törvényekben és az alkotmányban szó sincs arról, hogy a beteg ellátásánál elsősorban a gazdasági szempontokra összpontosítson.

Érthető a lakosság 66 százalékának gyógyköltségeit térítő Általános Egészségbiztosító korlátozásokat célzó igyekezete, hiszen a képviselők kötelezték a kiegyensúlyozott, vagyis adósságmentes költségvetésre. Miközben az illetékesek a nagy pénztelenség miatt kígyót-békát kiabálnak egymásra (olykor jogosan!), azok, akik megalkotják és jóváhagyják az egészségügyi törvényeket, szemérmesen elhallgatják: az ágazat legnagyobb adósa maga az állam. Ugyanis mindazok, akik dolgoznak, évente minimum 15 ezer koronát fizetnek

az egészségbiztosítók számlájára, míg az állam, az általa biztosítottakért – nyugdíjasok, gyerekek, kismamák stb. – csupán évi ötezret. Ezért valakinek lakolnia kell.

A miniszter állítása szerint a parlamenti vitára váró egészségügyi törvények betegközpontúak, nem terhelik tovább az érintetteket. Ami azért is hihetetlen, mert senki nem beszél arról, mikor s egyáltalán rendezi-e adósságait az állam.