Nem tudom, hogy a negyvenvalahány ezer lakosú települést tekintve soknak vagy kevésnek számít-e hatvan hajléktalan. A helyi rendőrök szerint közülük csupán húsz származhat a városból, a többiek a környező falvakból jöttek nyáron szerencsét próbálni.
Hatvan hajléktalan
Nem tudom, hogy a negyvenvalahány ezer lakosú települést tekintve soknak vagy kevésnek számít-e hatvan hajléktalan. A helyi rendőrök szerint közülük csupán húsz származhat a városból, a többiek a környező falvakból jöttek nyáron szerencsét próbálni. Alkalmi munkákból őszig meg is éltek valahogy, de most, hogy egyre komiszabbak az esték, néhányan beadták a derekukat, és a megyei menhelyre mentek. Már aki meg tudta fizetni segélyéből a havi hatszázharminc koronás albérletet, ami egyikük számára sem csekélység. A legtöbbjüknek van valahol állandó lakhelye, ezért hivatalosan még hajléktalannak sem tekinthetők. Ica és Dodi sem voltak azok, egyikük elvált és apósa kitessékelte a falusi családi házból, Ica meg egyszerűen megszökött vele otthonról. A városban nem ismerte őket senki, tavaly télen egy lakatlan ház padlásterében, később egy fűtetlen hétvégi házban, majd a folyóparton húzták meg magukat. A megyei menhelyen ugyanis csak férfiak lakhatnak. A helyi rendőrök látták, Dodi nem mond le kedveséről, tovább rója az utcákat, reggel deres szakálla és bajusza közé beilleszti a csavart cigarettát és gyűjtöget. Ócskavasat, papírt, amiből jutott mindkettejüknek enni és innivalóra. Egyszer a kelleténél jobban felöntött a garatra, és a kertváros egyik járdaszegélyén elaludt. Álmában, talán hajnaltájban érte őt a fagyhalál. Kedvese egy vidéki anyaotthonban neveli az időközben megszületett utódot. Egyre hűvösebbek a reggelek, és a híd alatt görnyedő komor kis emberek hátát keményebben ropogtatja a fagy. Legtöbbjüknek iratai ugyan vannak, de lakáscímük rég nincs. „Nem létező” személyként valószínűleg ugyanolyan elutasítás várna rájuk a kórházban, mint a nemrég elhunyt nagyszombati hajléktalanra. A helyi kolostorban időnként leveshez, kenyérhez jutnak, olykor-olykor betérnek imádkozni, hogy a fényes homlokú angyal szobránál választ kapjanak arra, mi lesz velük holnap és holnapután... Különös, fanyar élettörténetüket nem adják tovább senkinek, pedig egy szendvics, egy forró tea megoldaná nyelvüket. Félő, hogy segítség nélkül egyesek rendőrségi jelentésként végzik. Fagyhalálra tavaly akadt példa, korábban pedig egy föld alatti rejtekhelyen vált néhány sorstársuk a tűz martalékává.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.