Határzárak, kerítések és falak a világban

MTI-HÁTTÉR

2012 decemberében készült el Törökország és Görögország határán az illegális bevándorlás megfékezésére görög területen felhúzott, 10,4 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrót kerítés, amelyen különleges felszerelés nélkül nem lehet átjutni. A számos sziget miatt azonban továbbra is problematikus a tengeri határ ellenőrzése.

2014 júliusában Bulgária létesített Törökországgal közös déli határán szögesdrótkerítést, hogy visszaszorítsa az országba érkező menekültek számát. A 33 kilométer hosszú, három méter magas kerítés építését azért kezdték meg 2013 őszén, mert a szokásosnál mintegy tízszer nagyobb menekültáradat zúdult a balkáni országra. 2015 elején a szófiai kormány bejelentette, hogy a szögesdrótkerítést 130 kilométerrel meghosszabbítják, hogy csökkentsék az országba érkező menekültek számát.

Spanyolország1998- ban határozta el, hogy észak-afrikai, Marokkó területén fekvő exklávéi, Ceuta és Melilla határán kerítéseket létesít az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A létesítményeket azóta többször megerősítették, hogy hatékonyabban tartsák távol a bevándorlókat. A Ceuta határában épült két 6 méter magas, 8,7 kilométer hosszú kerítés közötti senki földjén járőröznek, a kerítésen meghatározott szakaszonként őrtornyok találhatók, mozgás- és zajérzékelőket szereltek fel. Melilla határában három 10 méter magas, szögesdróttal is ellátott kerítés fut 11 kilométer hosszan egymás mellett, az egyikbe áramot is vezettek.

Az Egyesült Államok és Mexikó 3169 km-es határának egyharmadán, majdnem ezer kilométeren létesítettek kerítésrendszert a kábítószer-csempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. Az erről szóló törvényt 2006-ban írta alá George W. Bush amerikai elnök, a jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a határőrizeti szervek erőszakot is alkalmazzanak, ha kell. A kerítésrendszer nagy része a stratégiailag fontos szakaszokon: Kaliforniában, Új-Mexikóban, Arizonában és Texasban épült ki. A kerítés legjobban megerősített szakasza a kaliforniai San Diego és Tijuana városa, illetve a texasi El Paso és a mexikói Ciudad Juarez között található. A legjobban védett helyeken két, illetve néhol három sorban húzódnak a három, majd négy és fél méter magas, szögesdróttal ellátott kerítések, köztük a senki földjével, de akadnak olyan szakaszok is, ahol csak „virtuális” kerítés van, kamerákkal és érzékelőkkel.

A dél-afrikai Botswana (a térség egyik leggazdagabb állama) 2003-ban jelentette be, hogy két méter magas szögesdrótkerítést épít Zimbabwe határán, 500 kilométer hosszúságban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást és azt, hogy a Zimbabwéből legelni átterelt beteg állatok megfertőzzék a botswanai marhákat.

Marokkó és Nyugat-Szahara között 1987 óta húzódik több mint 270 kilométer hosszúságban egy homokból, földből és kőből, árkokból, szögesdrótból és aknamezőkből kialakított fal, amely a Marokkó által Nyugat-Szaharából követelt területet védi. Nem egy esetben a drogcsempészet az oka annak, hogy kerítést emelnek két ország határán: e célból állítottak kerítést 45 km hosszúságban Kazahsztán és Üzbegisztán határán.

Izraelszámos határát védi kerítéssel a terrorfenyegetés és az illegális bevándorlás ellen. 2002-ben kezdtek hozzá a sokat vitatott védőkerítés létrehozásához a Jordán folyó nyugati partján, amelynek nyomvonala sok helyen eltér az 1949-ben megállapított tűzszüneti vonaltól. A 700 kilométer hosszúra tervezett fal célja a palesztin öngyilkos merénylők távoltartása, eddig mintegy 500 kilométer készült el belőle. A helyenként nyolc méter magas, modern technikai eszközökkel és szögesdróttal is ellátott védőfal megépítése óta számottevően csökkent az izraeli területen elkövetett terrorcselekmények száma. Jeruzsálemben 2015 márciusában jelentették be, hogy biztonsági kerítést emelnek a Jordániával közös határ déli szakaszán is, az új nemzetközi repülőtér védelmére. Izrael egy több mint 200 kilométer hosszú kerítést Egyiptommal közös határán is épített, hogy véget vessen az iszlamista fegyveresek és az illegális bevándorlók beáramlásának. Kerítés védi az ország libanoni és szíriai határát is, a radikális palesztin Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet ugyancsak falak és szögesdrótok veszik körül.

India két határán is húzódik kerítés: a Pakisztán által is magának követelt Kasmír tartomány határán húzódik kerítés, ezen a határon csak egyetlen ponton van határátkelő. India a 80-as évek közepén nyolc méter magas, szögesdróttal átszőtt kerítést húzott fel a Bangladessel közös határán is, csaknem 4000 km hosszan, további ezerkilométeres szakaszon járőrözés zajlik. Az indiai fal létjogosultságát a kormány a terrorizmus és a határokon átnyúló csempészet feltartóztatásával magyarázta.

2001-ben Türkmenisztán és Üzbegisztán 1700 km-es határán építettek kerítést az illegális bevándorlás megakadályozására.

Ciprus 1974-es török inváziója óta a megosztott földközi-tengeri sziget északi és déli részét a tűzszüneti vonalon (zöld vonal) 180 km hosszan választja el 3–7 km széles demilitarizált övezet, amelyben az ENSZ békefenntartó erői állomásoznak, az övezet határán szinte áthatolhatatlan kerítés, szögesdrótok emelkednek.

Valamennyi közül a legszigorúbb határzár Észak- és Dél-Korea között húzódik, a demarkációs vonalat a 38. szélességi foknál húzták meg, mely a teljes félszigeten végighalad kb. 2–2 km szélességben, ez a világ legfelfegyverzettebb zónája.