FIGYELŐ

Bár a Szovjetunió bukása utáni időszakban a pénz- és a hatalmi vitákat gyakran golyókkal és pokolgépekkel oldották meg, Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelölt megmérgezése ráirányította a figyelmet olyan gyanús oroszországi esetekre, amelyekben feltehetően mérget használtak a politikai és üzleti vetélytársak elnémítására. A Juscsenko megmérgezésében való orosz társtettesség lázba hozta a Kreml bírálóit, akik szerint a mérgezés, amely hétköznapi gyakorlat volt a szovjet érában, visszatérni látszik, amióta az egykori KGB-tiszt, Vlagyimir Putyin vette át az elnökséget. Pavel Felgenhauer független orosz katonapolitikai elemző szerint a lista meglehetősen hosszú, és amióta Putyin hatalomra jutott, a Kreml egyik kedvenc politikai eszközévé vált a méreg. Az egyik legismertebb eset Jurij Scsekocsihin képviselőé és újságíróé, aki a korrupció ellen folytatott keresztes hadjáratot. Ő 2003 júliusában halt meg, látszólag súlyos allergiás rohamot követően. Kollégái azonban gyanítják, hogy megmérgezték, valószínűleg azon riportjai miatt, amelyeket egy vámtiszteket is érintő ügyről írt, valamint egy bútoráruházról, amely több millió dolláros importvámot nyelt le. Az orosz főügyészség úgy tájékoztatta Scsekocsihin kollégáit a Novaja Gazeta című lapnál, valamint a Jabloko pártot, hogy nincs bizonyíték a mérgezésre. De mint a párt szóvivője elmondta, egy brit laboratórium által végzett teszt kimutatta a mérgezés nyomait. Scsekocsihin kollégája, Vjacseszlav Izmajlov szerint ugyanígy járt a Novaja Gazetától Anna Politkovszkaja újságírónő, a Kreml bírálója, aki súlyos betegséget kapott ételmérgezés tüneteivel, miután teát ivott a repülőgépen; akkor Moszkvából Beszlánba tartott. Rajta kívül további két újságíró is azzal vádolta a hatóságokat, hogy meg akarják akadályozni tudósításukat a túszválságról. Izmajlov és Felgenhauer egyaránt a szövetségi biztonsági szolgálatot, az FSZB-t, a KGB utódát vádolják. Szerintük megmérgeztek orosz börtönökben lévő csecsen lázadókat is. Az FSZB elismerte, hogy emberei ölték meg Omar ĺbn al-Hattab szaúdi iszlám harcost, aki a csecsenföldi lá-zadók oldalán harcolt, és 2002-ben halt meg. Hattab rokonai szerint őt is megmérgezték. Ugyanakkor a politológus emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági erők ideggázt lőttek be 2002-ben a csecsen lázadók által elfoglalt moszkvai színházban, és a 129 áldozatul esett túsz valószínűleg a gázmérgezésbe halt bele. „Ezeket az anyagokat többnyire a szovjet időkben fejlesztették ki, a KGB égisze alatt – mondta Felgenhauer –, és a szakértők, akik kidolgozták e mérgek alkalmazását, ugyancsak a szovjet időkben kaptak kiképzést.” A leghírhedtebb mérgezéses ügy a szovjet korszakból a bolgár disszidensé, Georgi Markové volt, aki 1978-ban Londonban halt meg, miután ricint fecskendeztek a lábába egy álcázott esernyőből.