Felszín és mély

A világ élelmiszerválságról beszél. Sőt, hangosan rimánkodik, kiabál! Nem csoda, hiszen a mutatók ilyen vonatkozásban valóban sokatmondók és mélységes aggodalmat kiváltók. Ugyanis a világ élelmiszer-kereslete éves átlagban mintegy hat százalékkal emelkedik, ezzel szemben a termelés növekedése ugyanilyen időszak átlagában körülbelül mindössze négyszázalékos! A szakemberek érvelése Szlovákia viszonylatára úgy szól, hogy az ország önellátó növényi eredetű termékekből, ami azzal egyenlő – a beavatottak szerint –, hogy a növényi alapú élelmiszerek esetében országunk nem fogja olyannyira megérezni az árrobbanást a jövőben…

Szó, ami szó – sovány vigasz! Mert a honi hétköznapi földi halandó nap mint nap látja-tapasztalja: megint többe kerül egy-egy sima bevásárlás, már újfent drágább lett minden, mint mondjuk két-három héttel korábban volt. Pénztárcája természetesen észreveszi a tíz, húsz meg ötven filléreket „felfelé”, de igazából akkor döbben le a szlovákiai átlag – vagy azon aluli – polgár, amikor a statisztikai hivatal adatainak halmazából előkerül például az áprilisi élelmiszerár-emelkedést taglaló fejezet. Ennek fő – és módfelett elszomorító – mutatója a 10-es százalékot ütögeti. A vásárlót meg – a guta! No és mindez fokozódik, amikor előbukkannak a közeljövőre (értendő ezen az elkövetkező négy-öt hónap) vonatkozó prognózisok, amelyek további 10-15 százalékos áremelkedést vetítenek az egysze?rű földi halandó pénztárcájának elébe. Az előrejelzés előkészítői úgy vélik, hogy a jelzett további árnövekedés főképpen az alapvető élelmiszereket érinti. S hogy mi lesz a többivel? Meg mi is tulajdonképpen az alapvető élelmiszer manapság Szlovákiában jóval az országos átlagkereset alatt hazavivő polgár számára? Bizony, lassacskán mind többet fog erről fontolgatni nagyon sok lelke ezen országnak… Mert a buksza egyértelműen „nyilatkozik” azt követően, hogy az ember kilép az üzletből. Szép csendesen nyilvánít véleményt, de biztosan árulkodik sokunk nagy fájdalmáról. A statisztikai kimutatás az árrobbanásnak ennél már jóval hangosabb bizonyítéka.

Teljesen másról fecseg viszont a „felszín”. Arról például, hogy Ján Slota miképpen csinál hülyét választóiból – Rafael Rafajjal szorosan együttműködve. Meg arról, hogy Pavol Paska mennyire megalázza nemzetét azzal, hogy elnézi az aláírás-hamisításokat. Az élelmiszerárak körül – felszíni berkekben – csend honol. Mert most nyomatékosítva Slotáról, Rafajról, Paskáról meg további kínos társaikról kell beszélni. Ez a forgatókönyv. Amely áremelés-siklatás céljából időzíttetett és íródott. A most még talán csendeske bukszák azonban minden bizonnyal emelkedettebb elégedetlenségi szintre váltanak, s akkor remélhetőleg a mostani felszín alaposan mélyre kerül…

Susla Béla