Karácsony előtt az ember jobban együttérez azokkal, akiknek élete valami miatt kisiklott, eltér a normálistól. Pszichológusok gyakran ajánlják: ha valakinek rossz a hangulata, depressziós, nehéz időszakot él át, próbáljon segíteni másokon. A jó cselekedet gyógyít. Nos, az ünnepek kiváló alkalmat kínálnak erre. Legyünk figyelmesebbek azokkal, akik valamilyen ok miatt az utcára kerültek. Segítsünk nekik, hogy visszatérjenek a társadalomban.
Segítség nélkül az utcán maradnak
Aktuális felmérésének eredményeit tette közzé nemrég a Depaul Slovensko nonprofit szervezet és a FOCUS ügynökség. Mindkettő a hajléktalanok életkörülményeit mérte fel és hasonlította össze vágyaikat a normális körülmények között élők elvárásaival. Kiderült: sok mindenben azonosak a két csoport elvárásai, vágyai. Az is kiderült, hogy a környezet, az embertársak segítsége nélkül az utcára került ember képtelen visszatérni a normális életbe.
„A lakás a hajléktalan számára kulcsfontosságú, a vágyak listájának első helyén áll”
– mondja Jozef Kákoš, a Depaul Slovensko igazgatója. Az intézmény az első lépést jelenti ahhoz, hogy az ember vissza tudjon térni a társadalomba. A Depaul Slovensko 18 éve Európa legnagyobb, a hajléktalanokat segítő szervezetei közé tartozik. Pozsonyban naponta több mint 350, évente 2 000 ember tudja a szervezet jóvoltából biztonságos körülmények között eltölteni az éjszakát.
„Az emberi kapcsolatok szintén nagyon fontosak számukra. Bár nincs anyagi hátterük, igyekszünk támogatni őket, biztonságos és kellemes környezetet teremteni nekik”
– mondja Jozef Kákoš.
A nonprofit szervezet kíváncsi volt arra, mi a hajléktalanok három legfontosabb kívánsága. A megkérdezettek 56 százaléka azt válaszolta, hogy legjobban saját otthon, 39 százalék egészség, 36 százalék pedig család után vágyik. „A társadalomban az a tévhit él, hogy a hajléktalanok alkoholra és kábítószerre szeretnének pénzt szerezni. A felmérés azonban azt igazolta, hogy ez nem igaz. A lakás, az egészség, a biztonság, az étel, a lelki nyugalom és a munka megelőzte az alkoholt. Igaz viszont, 4 százalékuk nem tudja életét alkohol nélkül elképzelni.
Az alábbi eset igazolja, hogy minden körülmények között van remény...
Péter egész életében dolgozott. Sportolt, zenélt, táncolt, bányai mentős, úszómester volt. Falun nőtt fel, a természet közelében, s ma is ott találja meg a legnagyobb nyugalmat. Az élet azonban sok nehéz és fájdalmas eseményt tartogatott számára. Egy mentési akció közben balesetet szenvedett. Akkor 34 éves volt, s rokkantnyugdíjas lett. A bányába már nem tért vissza, de tovább dolgozott. Életének legnehezebb időszakát akkor élte, amikor elvált. A lakást feleségének és fiának hagyta. Ezután került az utcára. Később ugyan talált munkát és új kapcsolatot, de sajnos, ez sem sikerült, ráadásul a munkahelyén munkabalesetet szenvedett. Súlyos állapotban került kórházba. Onnan a Szent Lujza menházba vitték, ahol a Depaul Slovensko gondoskodik a beteg hajléktalanokról. Jelenleg a Depaul integrációs lakásprogramjának köszönhetőn méltó körülmények között lakik. Fiatalkora óta zenél. 30 évet ugyan kihagyott, de amióta kikerült a kórházból, a többi beteg hajléktalan nagy örömére ismét kezébe vette a gitárt és szórakoztatja lakótársait.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.