Fehér ember lenni okos

Fehér ember lenni okos. Sok-sok évszázad alatt rengeteg mindent alkotni, felfedezni, az életet ezzel elviselhetőbbé, könnyebbé, sőt szebbé tenni. És fehér ember felfedezni, megismerni a kék bolygó legrejtettebb zugait is, és erről tájékoztatni többi embertársait is. Régen fehér ember utazásairól írni könyvet, készíteni rajzokat, később fényképeket, majd újabb modern időkben dokumentumfilmeket. Mert fehér ember nagyon érdeklődni más kultúrák, népek iránt. Sőt lenni nagyon segítőkész. Ezt onnan tudni, hogy a televízió mutatni: fehér emberek menni őserdőbe, isten háta mögötti vidékre, ahol emberek még ma is élni törzsi közösségben, nagyon egyszerű, sőt primitív körülmények között. Ők szinte semmi modern vívmányt nem ismerni. Fehér emberek ezt látni, nagyon megsajnálni szegény elmaradott törzsközösségi tagokat. És mondani: ők majd segíteni nekik kialakítani és élni jobb élet. Sok mindenre őket megtanítani, elhozni nekik műveltséget, írásbeliséget, és szegény primitív törzstagok majd meglátni, milyen jó dolog lenni azok a dolgok, amiket fehér ember tanítani nekik...

Fehér ember csupán egyetlen apróságról elfeledkezni: igaz, lenni sok hasznos dolog, ami fehér ember érdeme, és legtöbbünk lenni elégedett, hogy élhetni modern társadalomban. Jó dolog, hogy nyugati társadalmakban lenni természetes tudni írni-olvasni és gombnyomással primitív ember számára szinte csodákat művelni. Törzsi ember viszont tudni sok mindent, amit fehér ember nem tudni. Már nem. Törzsi ember még őrizni a természet titkainak tudását, aminek ő mindennapi életében nagy hasznát venni. Törzsi ember bizonyára még a 21. században is olyan dolgokat tudni, amiről fehér emberek többségének halvány dunsztja sem lenni. Tudni azt, amire életéhez neki szüksége lenni. Nem biztos, hogy mindig az lenni jó, amit fehér ember kitalálni. Nem biztos, hogy mindig neki kell dönteni, hogy másnak mi lenni jó. Fehér embernek időnként jó lenne elgondolkozni egy rövidke szállóigén: élni és élni hagyni.