Ezentúl tükrözni fogják a korábbi keresetet

Csehországban két éven belül új nyugdíjrendszert vezetnek be: a nyugdíjak nagysága a jövőben nagyobb mértékben fogja tükrözni a korábbi havi keresetekét. Egyebek között ebben állapodott meg a hárompárti kormánykoalíció, amely újabb átfogó tárgyalásokat és egyeztetéseket tartott a témáról.

Vladimír Špidla kormányfő a tanácskozások után elmondta: a nyugdíjreform alapelveit, valamint a közkiadások szélesebb körű reformját június végéig a kormány is megtárgyalja, majd az érdekegyeztető tanács, utána pedig a parlament elé terjeszti. Néhány intézkedést már 2004-től bevezetnek, többségük azonban két, de legfeljebb három éven belül (a mai kormánykoalíció mandátuma 2006 júniusáig érvényes) lép életbe. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter már korábban jelezte: ha a tervezett pénzügyi reformokat a parlament elutasítaná, távozik tisztségéből.

Az érvényben levő rendszer szerint jelenleg az átlagos havi nyugdíj 6900 korona, míg a legmagasabb járadékok 12 500 koronát tesznek ki. A nyugdíjkorhatár most még fokozatosan 63 évre növekszik. A nyugdíjasok száma emelkedik, a nyugdíjpénztárban egyre kevesebb a pénz, ezért a rendszer reformja elkerülhetetlen. Az állami nyugdíjat úgy jelenleg, mint a jövőben is a nyugdíjas-magánpénztárak egészítik ki. A tízmillió lakosú Csehországban a felnőtt lakosságnak azonban csak mintegy 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel, illetve van anyagi lehetősége a nyugdíj kiegészítésére is félretenni valamit.

Az új rendszerben, amelyet a skandináv államok, valamint a többi között Lengyelország is alkalmaz, a járadékok már tükrözni fogják a korábbi kereseteket, pontosabban azt, hogy ki mennyit fizet be a nyugdíjpénztárba. Az állampolgárokat rendszeresen tájékoztatják majd, mennyi pénzt gyűjtöttek össze, s ezek alapján mekkora nyugdíjra számíthatnak. Nyugdíjba csak az mehet majd, aki már betöltötte hatvanadik életévét, valamint 25 évig dolgozott. E feltételek teljesítése után mindenki maga dönti el, mikor vonul nyugdíjba.

A korábbi nagyobb keresetek és a hosszabb munkaviszony magasabb nyugdíjat von maga után. Az új nyugdíjrendszer az 1950-ben és később születetteket fogja érinteni.

Ugyanakkor a koalíció a közkiadások reformja terén is már megál-lapodott néhány fontos kérdésben. A betegbiztosítás terén például csökkennek a betegség első három napja alatt járó térítések, míg a magasabb keresetekkel rendelkezők napi táppénzét az elkövetkező két évben nem emelik. A kérdést részletesen az új betegbiztosítási törvény fogja szabályozni, amely már előkészítés alatt van, s az elképzelésekről nyílt vita folyik. Várható, hogy a parlament az ősszel tárgyal a kérdésről. Az adórendszerben is változások várhatók. A koalíció megállapodott abban, hogy a szolgáltatások többségét 2004-től kezdve a hozzáadottérték-adó csökkentett sávjából (többnyire öt százalék) az alapsávba teszi át (22 százalék), ami drágulásukat vonja maga után. A jogi személyek adója a jövő évtől 2006-ig a mai 31 százalékról 24 százalékra csökken. A koalíció jobboldali pártjai a 20 százalékos sáv bevezetését javasolták, ahogy az Szlovákiában van. Szerintük ugyanis az a veszély fenyeget, hogy magasabb adóteher esetében a cseh vállalatok egy része esetleg Szlovákiába teszi át székhelyét. Megállapodás született a pénzügyi rendőrség felállításáról is.

A koalíción belül továbbra is vita tárgya az úgynevezett milliomosadó bevezetése, valamint a kötelező vagyonbevallás bevezetése olyan személyek esetében, akik vagyonának értéke meghaladja a tízmillió koronát.

Vladimír Špidla kormányfő szerint a közkiadási reform célja, hogy az e területen ma mutatkozó hiányt a jelenlegi 6,1 százalékról 2006-ig négy százalékra csökkentse. Pavel Rychetský miniszterelnök-helyettes, igazságügyi-miniszter úgy véli, hogy a hosszú hónapok vitája alapján kialakult közkiadási reform terve „radikális, de szociális szempontból elfogadható”.