Európában, törvények nélkül

Szlovák állampolgár vagyok, Magyarországon EU-s tartózkodási engedéllyel élek. A „papírt” családegyesítés címén kaptam meg, mivel férjem magyar állampolgár. Tavaly augusztusban született meg első gyermekünk, akit magyar állampolgárként anyakönyveztettünk. Gyest, szülési támogatást Magyarországon nem kaphatok, mivel nem vagyok itteni állampolgár, és letelepedési engedélyem sincs. (Nem önhibából, egyszerűen csak két év múlva kérhetem). Szlovákiában viszont arra beszélik ki magukat, hogy a gyermek magyar állampolgárságú. Miképp lehetséges, hogy az egyik államban az anya, a másikban viszont a gyermek állampolgárságától tesznek mindent függővé? Nem tartozom sehová. Ez az idő még csak a nyugdíjalapba sem számítódik, hiszen papíron szinte nem is létezem. Most arra a kis mosolygós legényre gondolok, aki kíváncsian figyeli szülei minden rezdülését, és nem érti, nem értheti, hogy ő miért kevesebb társainál, és az anyu miért szomorú, ha nem tudja teljesíteni kéréseit. Bár még pici és nem kérdez, remélem, tudok majd mesélni neki ezekről a dolgokról sérelem nélkül. Hontalan, hazátlan árvának érzem magam, akinek valahol a két államot kettészelő senki földjén van a helye. (Vagy talán ott sem.) Sem itt, sem ott. Sajnos, ezzel a gyermeket büntetik. Hogy miért? Erre eddig még sehol nem kaptam választ.

Vikorné Belovec Anett Fülek