Emléktábla a szudétanémet áldozatoknak

Emléktáblát kaptak az észak-csehországi Ústí nad Labemben azok a szudétanémetek, akiket 1945. július 31-én gyilkoltak le a városban kirobbant németellenes erőszakhullám idején.

A városi tanács egyhangú döntése az emléktábla elhelyezéséről éles vitákat váltott ki nemcsak a helybeli lakosok között, de a cseh médiákban is. A II. világháború utáni szudétanémet ellenes erőszakhullám áldozatainak eddig egy-két emléktáblája van Csehországban. Ennek elhelyezését elsősorban a kommunisták és a polgári demokraták ellenezték, de a leleplezés idejére bejelentett tüntetés elmaradt.

Ústí nad Labem lakossága megértően fogadta az emléktábla leleplezését. A kommunistákon kívül más párt hivatalosan nem tiltakozott – mondta a sajtónak Petr Gandalovič polgármester. „Leleplezésével nem mondtunk bírálatot az akkori történelmi kor felett, csupán fejet hajtottunk az ártatlan áldozatok előtt, akik ráadásul már békeidőben haltak meg” – tette hozzá.

„A város vezetésének joga van olyan döntést hozni, amilyet akar. A Polgári Demokratikus Párt politikája azonban más, s ha mi vezetnénk a külügyminisztériumot, bizony nagyon megfontolnánk, hogy részt vegyünk-e egy ilyen ünnepségen” – nyilatkozta Jan Zahradil euroképviselő, a polgári demokraták árnyék-külügyminisztere. A cseh médiák azt állították, hogy az eredeti tervek szerint Cyril Svoboda cseh külügyminiszternek kellett volna megjelennie az ünnepségen, de a miniszter helyett végül csak egy alacsonyabb rangú tisztviselő volt jelen. Zahradil úgy véli, ez is hiba volt.

A helyi szudétanémetek elleni erőszakra azután került sor, hogy a városban felrobbant egy lőszerraktár. Elterjedt, hogy ezért a szudétanémetek a felelősek, s körülbelül egy óra leforgása alatt a csehszlovák hadsereg helyőrsége, egy szovjet egység, valamint helyi cseh lakosok mintegy 50-70 szudétanémetet gyilkoltak le brutálisan, a holttesteket pedig egy hídról az Elbába dobták. Történészek ma már nem zárják ki, hogy tudatos provokációról volt szó. A tragikus eseményt a szocialista rendszerben eltitkolták, illetve elferdítették. Magának a robbanásnak mintegy 30 áldozata volt. Más források szerint a pogrom összes áldozatának száma elérte a kétszázat.

Az esemény mai érdekessége: a hidat, amelyre az emléktábla került, ma Eduard Beneš hídnak hívják, a polgármester szerint nem tervezik a névváltoztatást. Eduard Beneš akkori csehszlovák elnök nevéhez fűződnek azok a dekrétumok, amelyek alapján a II. világháború után a csehszlovákiai szudétanémeteket (és magyarokat) kollektívan háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották vagyonuktól, állampolgárságuktól és kitelepítették őket. (kes)