Egyre drágább a gázszállítás, már jövőre mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk

A gázszállításért felelős Eustream máris érzi annak hatását, hogy kevesebb orosz gáz érkezik hazánkba. Annak ellenére, hogy a szállítandó nyersanyag mennyisége a korábbinál háromszor kevesebb, a tranzitköltségek nagysága nem csökkent, a vállalat így tavaly veszteséggel zárt. A szabályozó hatóság emiatt kénytelen volt az áremelés mellett dönteni, amit a lakosok már 2025-ben megéreznek.

Hatás az árakra

A lakosok által fizetett gázszámla összege három tételből adódik össze. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) legutóbbi éves jelentése szerint a végső fogyasztói ár legnagyobb részét, 62 százalékát, a nyersanyag ára és a szolgáltató költségei tették ki, 32 százaléka a forgalmazásért és elosztásért fizetett összegtől függ, 6 százalékát pedig a szállítási díj határozza meg.

Egyelőre nem világos, hogy pontosan mekkora lesz az emelés mértéke, az ÚRSO azonban már jelezte, hogy a gázzal fűtő, vizet melegítő és főző háztartások költségei akár havi 38 euróval is emelkedhetnek. A kormány tervei között továbbra is szerepel az energiasegély folyósítása, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az engedmény, amin a Fico-kabinet dolgozik, vélhetően magára a nyersanyagra és nem az azzal kapcsolatos egyéb díjakra vonatkozik majd. A háztartások így várhatóan nem ússzák meg a szállítási tarifa emelését. Ebben az esetben azonban csekély, megawattóránként 30 centes növekedés jöhet.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy kisebb háztartás, amelynek éves fogyasztása 5 megawattóra, 1,5 euróval fizet majd többet a szállításért, míg egy családi ház, amelynek fogyasztása 30 megawattóra, évi 9 eurós többletre számíthat.

Az ún. szabályozott fogyasztók esetében, akik közé a háztartások mellett a kisvállalkozók, valamint a saját gázkazánnal rendelkező társasházak tartoznak az Árszabályozási Hivatal már döntött, 30 centes emelésről határoztak.

Akik rosszabbul járnak

Akadnak azonban cégek, akik a már említett, szabályozott fogyasztókkal ellentétben nem fix költségekkel rendelkeznek, a szállítás ugyanis nem része a gáz egységárának, hanem külön tételként számlázható. Esetükben egyelőre nehéz meghatározni az emelés mértékét, az azonban biztos, hogy rosszabbul járnak, mint a háztartások. Az aktuális becslések szerint legalább 1,2 euró/Mwh-val magasabb számlákra számíthatnak. A legsúlyosabb következményekre azonban a fűtőtelepeknek és az olyan, rendszertelen fogyasztású vállalatoknak kell készülnie, amilyenek például az üvegházak üzemeltetői.

Az emelkedés oka

Szlovákiában hat olyan pont van, ahol a gáz belép az országba. Az egyes cégek akkor kötelesek illetéket fizetni az Eustreamnek, ha az általuk értékesített gáz áthalad a beléptetési pontok valamelyikén. Jelenleg azonban helyszínenként változik az illeték nagysága, mivel azt a távolságtól függően módosítják.

A megváltozott geopolitikai viszonyok miatt azonban az ÚRSO is változtatni kényszerül. A korábbi módszerük helyett a jövőben az ún. postabélyeg rendszert használják majd a szállításért fizetendő tarifa kiszámítására. Ez pedig már egyáltalán nem veszi figyelembe a szállítási távolságot, amely eddig bizonyos esetekben mérsékelte a fizetendő díj nagyságát.

Borús kilátások

Szlovákia helyzetét tovább nehezíti, hogy alig néhány hét múlva megszűnik a jelenleg legolcsóbb alternatíva. Kijev ugyanis nem hajlandó meghosszabbítani az évekkel ezelőtt Moszkvával kötött tranzitszerződést, amely év végén lejár. Az érintett európai kormányok, köztük Szlovákia, próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre, konkrét megállapodás azonban egyelőre nem született.

Ha 2025-ben teljesen leáll az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás, Szlovákiának a világ más részei felé kell fordulnia. A déli útvonalon Ázsiából Törökországon és más országokon keresztül egészen Magyarországig érkezik gáz. Nyugatról Németországon és Csehországon, esetleg Ausztrián keresztül érkezhet a nyersanyag. Mivel azonban Szlovákia minden esetben az ellátási lánc végén helyezkedik majd el, az áremelkedés borítékolható.