Előretört a cseh baloldal, de...

A jobboldal nagyon csalódott, de elismerte vereségét. A bársonyos forradalom után így első ízben történt meg, hogy egy párt kétszer egymás után tudott győzni a választásokon. Ugyanakkor az első prágai és külföldi értékelések szerint a választások igazi „győztese” és legnagyobb meglepetése Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM). Szükséges még megjegyezni, hogy az 1998-as választási eredményekhez képest a kommunisták kivételével az összes többi párt támogatottsága csökkent. Az új 200 tagú képviselőházban a szociáldemokratáknak 70, a polgári demokratáknak 58, a kommunistáknak 41, a Koalíciónak 31 képviselője lesz. Az 1998-as parlamenti választás eredményével összehasonlítva a ČSSD 4, az ODS 5, a Koalíció pedig 8 mandátummal szerzett kevesebbet, viszont a kommunisták 17-tel növelték mandátumaik számát. A kommunisták most 230 ezerrel kaptak több szavazatot, mint 1998-ban.

Ugyanakkor a jobboldal, főleg a Václav Klaus vezette ODS számára a képviselőházi választások eredménye egyértelműen sikertelenség, amelyet mind Klaus, mind a jobbközép Koalíció (a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt és a Szabadság Unió – Demokratikus Unió választási szövetsége) vezetői sportszerűen be is ismertek. Figyelemre méltó, hogy a 14 választókerület közül 12-ben győztek a szociáldemokraták, kettőben – Prága és Liberec – pedig a polgári demokraták. De a hagyományosan jobboldali és klausi bástyának számító Prágában is jelentősen meg-nőtt a baloldal támogatottsága. Az ODS, amelynek itt Klaus volt az első számú jelöltje, ezúttal csak 35 százalékot kapott, a ČSSD 25, a KSČM pedig tízet. Klausék korábban 60 százalékkal szoktak fölényesen nyerni Prágában. Megfigyelők szerint ezek a számok is bizonyítják, hogy a választást Klaus személyes politikai vereségeként is lehet értékelni. A volt kormányfő csalódását nem titkolta, s jelezte, hogy kész az eredményekért vállalni a politikai felelősséget. Esetleges távozásáról nem volt hajlandó nyilatkozni.

Az első prágai értékelések szerint az eredmény jelzi, hogy a társadalom szívesebben látja a Vladimír Špidla szociáldemokrata pártelnök által népszerűsített, szolidaritásra épülő politikát, mint a klausi konfrontációt, még ha ez, úgymond, a nemzeti érdekek védelmére épül is. Ugyanakkor a szociáldemokratákat is megbüntette a társadalom, mert a sikeres gazdasági fejlődés ellenére is megnőtt a munkanélküliek száma. A szociális biztonság iránti igény az, ami viszont jelentősen segítette a kommunistákat – vélik elemzők.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy az eredményt mennyiben befolyásolta a csehországi viszonyok között alacsonynak számító 58 százalékos részvétel. Egyesek szerint ennek szerepe van a KSČM eredményében, mert a kommunisták szavazótábora stabil. Mások szerint a magasabb részvétel esetén a kommunisták még többet kaptak volna, az ODS veresége pedig nagyobb lett volna. Klaus választóinak többségét ezúttal is a vállalkozók alkották. Megnőtt azonban a vállalkozók szocdemekre leadott szavazatainak a száma is. Az alacsonyabb részvétel magyarázata kétféle: az egyik szerint az emberek stabilnak tartják a helyzetet, s nem érzik szükségét a választáson való részvételnek. A másik nézet szerint az emberek megcsömörlöttek a „piszkos” politikától, ezért nem mennek el szavazni.

Egybehangzóan fiaskónak minősítik Prágában azt, hogy a külföldön élő mintegy 70 ezer cseh állampolgár közül nem egészen 3000 ment el szavazni. A legfőbb problémát abban látják, hogy nem lehetett levélben szavazni, s a nagy távolságok miatt sokan nem akartak útra kelni, hogy éljenek állampolgári jogaikkal. Prágában jelezték, hogy módosítani kívánják a törvényt.

A kormányalakítási tárgyalások nehéznek ígérkeznek. A ČSSD kormányfőjelöltje, Vladimír Špidla jelezte, hogy elsőként a Koalíciót kívánják megszólítani, mert e két tömörülés programja között van a legnagyobb hasonlóság. Ennek a koalíciónak 101 képviselője lenne a parlamentben, tehát minimális többsége. Ráadásul a Koalíció listáin két független személyiség is bekerült a parlamentbe, akiket nem köt semmiféle pártszabályzat; így a jövőbeli viselkedésük bizonytalan.

Megfigyelők szerint továbbra sem kizárt a ČSSD–ODS nagykoalíció, holott azt Špidla ismételten elutasította. Klaus viszont ismételten megerősítette, hogy ők készek az együttműködésre. A Špidla–Klaus személyi ellentét éles és közismert. A nagykoalíciónak jelentős többsége, 138 mandátuma lenne a 200 tagú képviselőházban.

A tiszta baloldali kormány, tehát a ČSSD és a KSČM koalícióját, amelynek 111 képviselője lenne, a jelenlegi helyzetben egyelőre senki sem tartja reálisnak. A szociáldemokrata vezetők megerősítették, hogy a kommunistákkal nem alakítanak kormányt. Ugyanakkor nem zárták ki, hogy valamiféle együttműködésről, illetve támogatásról a kommunistákkal is tárgyalni fognak.

A szerző prágai munkatársunk.