Elmarad a földelkobzás

Az MKP pozsonyi városi képviselője a taláros testület múlt heti döntését egyértelműen jó hírnek tartja, mert azt jelenti: elmarad az 1995-ös földtörvény szerinti államosítás. A 2003-as módosítás ennek a rendelkezésnek csak a kozmetikai változtatása volt, s a norma ellenzői szerint nem ártott volna már korábban megkérdőjelezni a vitatott 15. paragrafust, melyet még a HZDS fogalmazott meg. A főügyész is csak a 2003-as módosítás után fordult az alkotmánybírósághoz. Szlovákiában több mint 500 ezer hektárnyi területet érintett volna a vagyonelkobzás.

Nevesítetlen földön nem lehet ipari park?

Gál Gábor jogász és Simon Zsolt előző agrárminiszter szerint a helyzet tarthatatlan, mert a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok miatt a községek sok esetben nem tudnak mit kezdeni a gazdátlan földekkel, ilyen helyen nem lehet építkezni, ipari parkot létesíteni, utat építeni. Mede Vencel ezzel nem ért egyet, elég a zsolnai példát megnézni. Ott ezekkel a földekkel nem volt baj, inkább azokkal a gazdákkal volt gond, akik rendelkeztek tulajdonlappal, velük nem tudtak megegyezni. A földalap az ipari parkok létrehozása esetében eladhatja ezeket a telkeket a kis tulajdonosok nevében, még ha nincs is rendezve a földtulajdon. „Ezek a földek egyrészt nem gazdátlanok, másrészt nem gátolják a fejlődést, ugyanis rendes hirdetőtáblára kiakasztott, úgynevezett kisajátítási folyamatban a tulajdont lehet rendezni. Ha valamilyen fejlesztésre kiadnak építkezési engedélyt, azonnal megindítható a kisajátítás” – magyarázta az Új Szónak Mede.

Gazdátlan földekről pedig azért nem lehet beszélni, mert telekkönyvezettek, sok esetben az örökösödési eljárás is lezajlott, kiállították és jogerőre emelkedett az erről szóló jegyzőkönyv, sőt a kataszteri hivatalba is elvitték, ám ott mégsem jegyezték be a tulajdonoscserét, s ezeket a földterületeket is automatikusan elkobozták volna. Ráadásul az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított cikkely elhagyott vagyonról beszél, ami Mészáros Lajos alkotmánybíró szerint nem helyes, mert elhagyásról csak szándékosság esetén van szó, a nevesítetlen földek kapcsán ez túl erős kifejezés. Itt csak nyilvántartási gondok vannak.

Régi telekkönyvek és a ROEP

A telekkönyvi jegyzéket 1964-ben megszüntették, azóta vezetik a tulajdonlapokat. Úgynevezett evidenciós lapokat adtak ki, melyek arra szolgáltak, hogy a haszonbérletet nyilvántartsák, mert az volt az elv, hogy azé a föld, aki megműveli. „Most ennek a kárát érezzük. Jó lenne, ha az állam elismerné a tévedését, hogy a hatvanas években hiba volt nem vezetni tovább a telekkönyveket. Az állam okozta a gondot, és hibásan akarta orvosolni a tulajdonosok kárára. Most mihamarabb el kellene fogadni a telekkönyveknek és a belőlük kialakított alternatív tulajdonlapoknak a tulajdonbizonyító státusát” – mondta Mede Vencel.

Az 1995/180-as törvény szerint az úgynevezett nem beazonosított tulajdonosú földek kategóriájába a törvényhozók két alcsoportot soroltak: azokat a földeket, amelyekre idáig nem állították ki az említett, 1964-ben bevezetett tulajdonlapot, de a telekkönyvből ismerhető a tulajdonos neve; továbbá azokat a parcellákat, amelyek tulajdonosáról nincs adat, mert például a telekkönyvet eddig a hatóság nem találta meg. Sok esetben a tulajdonos sem sejti, ilyen kategóriába sorolták, s emiatt el akarták kobozni az ingatlanját. „Előfordulhat, hogy valakinek a még élő nagyapjára kiírták a tulajdonlapot az úgynevezett ROEP-feldolgozás során, a nagyapa neve után zárójelben viszont megjegyezték: a telek a szlovák földalap kezelésében van. Ezeknek a tulajdonlapoknak a sorsáról kellene mihamarabb dönteni, esetleg úgy, hogy önkormányzati kezelésbe kerüljenek. Az ilyen parcellák után kifizetett bér tulajdonosát lehetne keresni” – jegyezte meg a magyar politikus.

Mi a megoldás?

Az állam idáig is sokat költött az úgynevezett ROEP-okra, a nyilvántartási jegyzékek felújítására, de sajnos ez egyáltalán nem hozta meg a várt eredményt. „Nem a jegyzék felújítása történik, hanem azoknak az ingatlanoknak a kijelölése, melyeket el akartak kobozni. Ahhoz, hogy a ROEP-nek legyen értelme, át kell gondolni az egész koncepciót. Szomorú, hogy nem az elmúlt négy évben próbáltunk ez ügyben valamit tenni, hanem most kell, amikor az agrárminiszter HZDS-es” – nehezményezte Mede. Simon Zsolt szerint az MKP eredetileg nem az 1995-ös törvény módosítását szorgalmazta, ám politikai akarat híján csak arra volt lehetőség, hogy ha már lesz államosítás, akkor a földek az államtól azonnal kerüljenek községi tulajdonba. Mede úgy véli, hatékony felvilágosító kampányra lenne szükség, hogy az emberek kezdjenek érdeklődni vagyonuk iránt. Ebben segíthetnek az önkormányzatok is, bár inkább más szerepet kellene betölteniük. „Amikor elvégzik a ROEP-feldolgozást, akkor az ezzel megbízott cég megkapja a kataszterből kifényképezve a teljes telekkönyvet, aminek az önkormányzatoknál lapozható állapotban meg kellene lennie, hogy a tulajdonosok valóban fel tudják mérni, kinek mije van. Sajnos, az önkormányzatok nem érdeklődnek az iránt, milyen jogaik vannak. Például ingyen megkaphatják a teljes grafikus adatbázist és a tulajdonjogi nyilvántartást a kataszteri hivataloktól. Nagyon kevés önkormányzat kérvényezte” – mutatott rá a pozsonyi politikus.

Nem tudja, mihez kezdjen

Pozsony. A földművelési minisztérium egyelőre nem óhajt reagálni az alkotmánybírósági döntésre. A szerkesztőségünkbe eljuttatott hivatalos állásfoglalás szerint a tárcánál megvárják, hogy a határozat megjelenjen a törvénytárban. Feltehetően egyelőre a minisztérium sem tudja, mihez kezdjen. (sza)