Egy viruló csoport az öregedő Európában

Pozsony/Szófia. A cigányság gyorsan növekvő kisebbséget alkot Kelet-Közép-Európában a nagyon dinamikus születési arányszámnak köszönhetően, míg az általuk lakott országok népessége ezzel ellentétben gyorsan öregszik.

Szlovákiában a romák száma a 15 évvel ezelőtti mintegy 250 ezerről 400 ezerre emelkedett, vagy az összlakosság 4 százalékáról 7-re a szlovák népesedéskutató központ adatai szerint. A cigány kisebbség már csak azért is fiatalabb, mert alacsonyabb a várható életkora: Szlovákiában 3, Romániában 7 évvel rövidebb a lakosság többi részéhez képest.

Egy 2004. novemberi tanulmány szerint Bulgáriában a romáknak csak 10,6 százaléka volt 60 évesnél idősebb, míg a nem cigányok körében 35,1 százalék volt ez az arány. Más etnikai csoportokhoz képest a romák vannak a legkedvezőbb demográfiai helyzetben, mert nincsenek kitéve a szláv bolgárokra jellemző tömeges elöregedésnek – kommentálta az adatokat a szófiai tanulmány.

Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint a cigányok 36 százaléka volt 14 évesnél fiatalabb, míg a többségi lakosságnak csak 16 százaléka tartozott ehhez a korosztályhoz, és a magyar romáknak csak 4 százaléka volt 60 évesnél idősebb, szemben a nem romák 21,1 százalékával.

A térség országaiban a romák 40-50 százaléka 20 évesnél fiatalabb.

Boris Vaňo szlovák demográfus szerint a magas születési arányszám a cigány lakosság legszegényebb rétegeire jellemző. „A falvakban nagyon alacsony színvonalon élő népesség tipikusan úgy viselkedik, mint a fejlődő országok lakossága: magas a születési arányszám, magas a halandóság is, és alacsony életkorban hozzák világra az első gyermeket. Ezzel szemben nincs különbség a társadalomba beilleszkedett romák és a többségi lakosság között” – mondta a szlovák szakértő.

A magas népszaporulat fokozza a szegénység és a diszkrimináció problémáját. Beiskolázáskor a roma gyermekek gyakran az iskolarendszer peremére szorulnak. ĺgy például Csehországban a cigány gyerekek 75 százalékát az eredetileg fogyatékosok számára létesített kisegítő iskolába íratják be.

Kelet-Közép-Európában mindenütt nehéz pontosan megállapítani a cigány kisebbség lélekszámát. Népszámláláskor a romák a legszívesebben elhallgatják etnikai hovatartozásukat, Szlovákiában például a 2001-es összeíráskor a lakosságnak mindössze 1,7 százaléka vallotta magát romának. A Romániában élő cigányok számát a hivatalos statisztika 535 ezerre teszi, de különféle szervezetek szerint valószínűleg legalább 1,5 millióan vannak, de lehet, hogy kétmillióan. Bulgáriában a legutóbbi népszámláláskor 370 ezren vallották magukat romának, de valódi számuk 700 ezerre becsülhető.

Az Európai Unió egy 2004-ben közzétett jelentése 10, esetleg 12 millióra becsüli az Európában élő cigányok számát, akik így a kibővült unió összlakosságának mintegy 2 százalékát alkotják. A számadatok bizonytalansága ellenére nem kétséges, hogy az Európában élő cigányság összlétszáma jócskán meghaladja számos uniós tagállam teljes lélekszámát – kommentálta az adatokat az uniós jelentés.

A térségbeli romapolitika radikális fordulatát ígéri a Roma Évtized 2005-2015 című program, amelyet ma indít el ünnepélyes keretek között Szófiában a leginkább érintett nyolc európai kormány vezetője, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Roma Évtized programja az első közös nemzetközi erőfeszítés arra, hogy változást idézzen elő a romák életében, akik közül sokan kirívó szegénységben tengődnek Európa szívében – hangoztatja a szófiai találkozó alkalmából kiadott nyilatkozatában a Világbank, amely a Soros György-féle Nyílt Társadalom Intézettel együtt a kezdeményezés fő pénzügyi támogatója. Soros György arra figyelmeztetett, hogy noha a program radikális változást ígér, a problémák nem oldódnak meg egyik napról a másikra.

A Világbank közleménye szerint a Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szerbiában élő romák életszínvonala negyede-tizede a többségi lakosságénak, a bolgár és a román cigányok közel 40 százaléka napi 2,15 dollárnál kevesebb jövedelemből kényszerül megélni. Hét-kilenc milliós lélekszámával a cigányság a legnagyobb kisebbség Európában, ám egyúttal a legszegényebb és a leggyorsabban növekvő is. A fiatal romák 70-80 százaléka még az általános iskolát sem fejezi be, 50-80 százalékuk a mentálisan vagy testileg fogyatékos gyermekek számára létesített iskolákba jár, ami csökkenti munkaerő-piaci esélyeiket – mutat rá a Világbank.

„A Roma Évtized esélyt kínál a történelem menetének megfordítására és erősítheti a politikai akaratot a romák teljes jogú állampolgárként való beillesztésére az európai társadalmakba” – hangsúlyozta James Wolfenson, a Világbank elnöke.