Csupasz turkáló

A nyár az uborkaszezon ideje, nemcsak a kertben és a salátástálban, hanem átvitt értelemben is, hiszen ilyenkor többnyire szünetel minden fontos ember és esemény, amelyekről egyébként az újságban írni szokás. De a téma nem szünetel, nyáron is az utcán hever! Vagy a föld alatt, mint a csupasz turkáló, másképpen földikutya, avagy csupasz vakondpatkány, a továbbiakban egyszerűen CST. Afrikában él, fő ellenségei a kígyók. A fantáziairodalom, amit imádok, nyüzsög a rokonaitól, talán ezért is olyan szimpatikus. Szőrtelen és rózsaszín, csaknem vak és nagyon csúnya, legalábbis emberi szemmel nézve. Bizonyos képeken Voldemort Nagyúrra emlékeztet, amikor még zseléformában várja, hogy magához ragadhassa a hatalmat Harry Potter világában. A CST rút társaival együtt ugyanolyan rendezett és hierarchikusan felépített társadalomban él, mint a méhek és a hangyák, van királynő, vannak a herék és a dolgozó példányok, amelyek nem rendelkeznek a szex és a szaporodás képességével, sorsuk a robot, semmi öröm. A CST gyökereket és gumókat rágcsál két hosszú, vékony, fogpiszkálószerű, vámpírokat megszégyenítő fogával, de másban is hasonlít rájuk. Sosem jön ki a napvilágra. Gyorsan gyógyul. A sejtjei abnormális lassúsággal öregednek, s ennek köszönhetően rágcsálói élettartamban mérve nagyon hosszú életű, harminc évet is elmotoszkál. És most jön a lényeg: nem kap rákot! Daganatgátló génje van, ami semmilyen más élő teremtménynek nincsen. A rák ellen ezen kívül állítólag egy hialuronsav-burok is védi. A hialuronsav, ugye a ránctalanító krémek egyik hatóanyaga, mert ön megérdemli, halljuk a reklámban, de érdekes módon a csupasz földikutya születésétől fogva ráncos. Öreg, pedig még fiatal. A bőre, mint a sütőpapír használat után. Olvasom, hogy a szegedi Vadasparkban tavaly született nyolc CST, de csak egy maradt életben, ezért a Csingacsguk nevet kapta. Az utolsó mohikán. Úgy látszik, tényleg nem tudja elkerülni az irodalmi rokonságokat. Ha Arany János Afrikában él, talán lomha földikutyákról írt volna. Csodálatos állat.Szeretem az uborkát és az uborkaszezont. Végre fontos dolgokról is olvashat az ember. Mert ha majd egyszer a földikutyának köszönhetően felfedezik a rák és a tökéletes fájdalomcsillapítás szerét, az valódi örömhír, sőt szenzáció lesz. S remélem, a CST akkor majd a címlapokra kerül, cáfolva, hogy aki nem felel meg az aktuális szépségideálnak, annak a föld alá kell süllyednie szégyenében.