Csehországban is jócskán megfogyatkoztak a magyarok

Részletes, egyes kerületekre lebontott adatok egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, így a csökkenés elemzésével még várni kell. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezetősége még szintén nem kommentálta az eredményt, de tagjai közül többen magánbeszélgetés közben elmondták: a népszámlálás eredménye csalódás, mert a csökkenés jóval nagyobb, mint amire számítottunk. Ennek ellenére – előzetesen – el lehet, s el kell néhány dolgot mondani: Csehországban a magyarok száma eddig is alapvetően a szlovákiai „bevándorlók” által módosult, nőtt vagy csökkent. A tiszta magyar családok száma Csehországban, tehát ahol mind a két szülő magyar, ritka. Ennek következménye, hogy a magyar nemzetiségűnek beírt gyerekek száma is nagyon alacsony. A vegyes házasságokban született gyerekek magyar nemzetisége pedig kimondottan fehér hollónak számít. A rendszerváltás után ugyan sokan jöttek Csehországba dolgozni a szlovákiai magyarok közül is, de kevesen ragadnak itt, kevesen veszik fel a cseh állampolgárságot, így a 26 százalékos csökkenés tíz év alatt érthető.

Ugyanakkor – szerencsére – nem váltak be azok a jóslatok sem, amelyek tízezer körülire taksálták a magyarok számát. Szükséges megjegyezni, hogy a tavalyi népszámláláskor nem volt kötelező a nemzetiségi rovat kitöltése, míg 1991-ben igen, ami bizonyára szintén szerepet játszott a magyarok, s általában a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok számának csökkenésében.

A most közzétett adatok fényében azonban alaptalanná válnak azok a feltevések is, hogy a magyarság majdnem ötvenezer fős szlovákiai csökkenése mögött részben a csehországi kivándorlás bújna meg.

A csehországi magyarok fogyásának szomorú ténye mellett örvendetes hír, hogy az észak-csehországi Teplicében megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének immár hatodik helyi szervezete. Dr. Kulina Ferenc, nyugalmazott katonatiszt, aki az alapszervezet megalakítását kezdeményezte, az országos vezetőség legutóbbi ülésén elmondta, hogy a helyi napilapban közzétett felhívására húszan jelentkeztek, s ma már több mint negyven tagjuk van, amit sikerként kell elkönyvelni. A helyi szervezet Kulina Ferencet választotta meg első elnökéül. Érdemes még megjegyezni, hogy a helyi szervezet iránt nemcsak Teplicéből, hanem Česká Lípából és Ústí nad Labemből is érdeklődtek, sőt két tagjuk egy közeli, mintegy 30 kilométerre fekvő, de már Németországban lévő helységből való. A csehországi magyar szövetségnek jelenleg még Prágában, Brünnben, Ostraván, Litomeřicében és Pilzenben működik helyi szervezete. A szervezet tagsága az utóbbi évben mérsékelten nőtt, de még így sem haladja meg az ezret. A központilag kiadott Prágai Tükör továbbra is évente ötször lát napvilágot, de rendszeresen megjelenik a Brünni Magyar Futár is, amelyet az ottani alapszervezet ad ki. A brünniek egyébként a szervezet legaktívabb csoportját képviselik, míg a legnagyobb a prágai alapszervezet.

Visszatérve a népszámláláshoz: 1991-hez képest gyakorlatilag minden nagyobb számú nemzetiség száma eléggé jelentősen csökkent Csehországban. A szlovákoké 315 ezerről 194 ezerre, a németeké 49 ezerről 39 ezerre, a lengyeleké 59 ezerről 52 ezerre, míg a romáké 33 ezerről 12 ezerre. Másrészt fordított irányzatot mutat a vietnamiak, ukránok és az oroszok száma, akik nem őshonosok. Az utóbbi évtizedekben vándoroltak be, de ma a nemzetiségek között tartják őket számon, s képviselőjük ott ül a kormány mellett működő, kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsban is. Az oroszok száma ötezerről 12 ezerre, az ukránoké nyolc ezerről 22 ezerre, míg a vietnamiaké 417-ről 18 ezerre nőtt. Ez utóbbiaknál nyilván arról van szó, hogy a korábban Csehországban dolgozók időközben állampolgárságot kaptak. Az ukránok és az oroszok jelentős része pedig a rendszerváltás után érkezett Csehországba. Az előbb említett számok azokat is magukba foglalják, akiknek még nincs cseh állampolgársága, csak hivatalos tartózkodási engedélye. Mindhárom nemzetiségnél a folytatódó erős bevándorlás következtében azonban a népesség növekedésére kell számítani.

A tavalyi népszámláláskor 186.741 személy nem jelölte meg nemzetiségi hovatartozását, illetve nem lehetett azt megállapítani, ami valószínűleg a rovat nem kötelező jellegének következménye. Tíz évvel korábban, amikor ez kötelező volt, az ismeretlen, esetleg a hibás kitöltés következtében 31.877 embernek „nem volt” nemzetisége. „Más” nemzetiség kategóriába pedig 39.632 személy került, míg 1991-ben csak 631. A népszámlálási adatok közül érdemes még megjegyezni, hogy tíz év alatt nagyot esett a magukat morvának és sziléziainak vallók száma. A morváké 1,4 millióról 400 ezerre, a sziléziaiaké 45 ezerről 11 ezerre. A morva nemzetiséget valló aktivisták ezt a morvák elleni „cseh” támadásokkal magyarázzák.

Csehország lakossága 2001. március 1-jén 10.3 millió volt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben, holott akkor a külföldieket még nem vették számba a népszámláláskor.