Csecsenisztán

Bizonyos szempontból az lehet Oroszország számára a csecsen háború, ami a Szovjetunió számára az afganisztáni volt. Ezt Ruszlan Ausev tábornok mondta, aki egykor a Szovjetunió Hőse kitüntetést is megkapta. Az apropó pedig: vasárnap volt a szovjet csapatok afganisztáni kivonulásának 15. évfordulója, s ennek kapcsán több olyan elemzés – természetesen nem a Putyin-hívek tollából – napvilágot látott, amely valamiféle párhuzamot vont Afganisztán és Csecsenföld között. Az afganisztáni háború csaknem tíz évig, 1979 decemberétől 1989 februárjáig tartott, utóbb törvénytelennek nyilvánították, hiszen csak Brezsnyev és szűk köre döntött róla, a hatályos szovjet alkotmányt is megsértve. A csecsen párhuzam sok tekintetben helytálló, sok tekintetben sántít, bizonyos szempontból deprimáló. Afganisztánban a szerencsétlen kiskatonák megélték a poklot, az onnan hazatértek képtelenek voltak a beilleszkedésre, ők lettek a Szovjetunióban az első hivatalosan megtűrt drogozó réteg. Később, a birodalom széthullása után gombamód szaporodó maffiák bérgyilkosainak többsége az afgán veteránok közül került ki. Most hasonló helyzetben vannak a hadsereg Csecsenföldön lecserélt alakulatainak hazatért kiskatonái. Még nagyobb a gond a belügyi csapatokkal, amelyek tagjai rendőrként szolgálnak tovább Oroszország egyéb területein. Mint egy szakértő fogalmazott: lelkükben a csecsen szindrómával. Csecsenföldön ölték őket és ők is öltek, a túlélés volt az alapvető céljuk, majd hirtelen belecsöppennek a békébe. Elképzelhető, milyen tapasztalataik vannak a közrend fenntartásának módszereiről. Ausev tábornok szerint mára a csecsen felkelők természete is megváltozott: „Azok, akik az első (1994–1996) csecsen háború idején 7-10 évesek voltak, most 17-20 évesek, és valóságos farkasokká váltak. Az elmúlt tíz év alatt mást sem láttak, mint hogy el akarják őket pusztítani, és abban a szellemben nevelkedtek, hogy Oroszország az egyetlen ellenségük.” Afganisztán és Csecsenföld között az alapvető különbség: a világpolitikai helyzet akkoriban a mudzsahideknek kedvezett a Szovjetunióval szemben.

A Szovjetunió idegenben vívta az afgán háborút, Oroszország, úgymond, otthon irtja a csecseneket. Gorbacsovnak létérdeke volt, hogy megszabaduljon a brezsnyevi háború örökétől, Putyinnak éltető eleme a csecsen háború. És a csillagok állása nem a csecseneknek kedvez. Afganisztánban a két nagyhatalom is összecsapott, a mudzsahideket Amerika mellett a szomszédok is támogatták. A csecsenek magukra maradtak. Az afgán háború majd tíz évig tartott. A második csecsen háborút 1999 októberében indította Putyin, akit márciusban holtbiztosan újraválasztanak. Nagyon valószínű ezért, hogy a csecsen háború hosszabb lesz, mint a Szovjetunió dicstelen afganisztáni kalandja, mert Putyint ez a háború emelte a magasba. Azért a dicstelen vég, szerencsére, ebben a pakliban is benne van.