Chirac átütő győzelmet aratott

Elsöprő többséggel nyerte el második elnöki mandátumát Jacques Chirac a vasárnapi formabontó választási fordulón. Szélsőjobboldali ellenfele, Jean-Marie Le Pen megalázó vereséget szenvedett.
A belügyminisztérium által kora hajnalban közzétett összesített végeredmény szerint (melyben a tengerentúli területek adatai még nem szerepelnek) a 69 éves államfő a szavazatok 81,96 százalékát kapta, 73 éves riválisa, Le Pen 18,04-os eredménnyel kénytelen beérni.
A közvetlen és általános elnökválasztás 1962-es bevezetése óta még egyetlen francia államfőt sem emeltek hivatalába ilyen kiugróan magas szavazataránnyal, aminek értékét csak növeli, hogy a választási részvétel meghaladta a 80 százalékot. A két héttel korábbi fordulóhoz képest 10 százalékkal gyarapodott az urnáknál véleményt nyilvánító állampolgárok száma.
Le Pen elismerte kudarcát, bár úgy értékelte, hogy az "Franciaország reményeinek fájdalmas veresége", s közölte, hogy a júniusi törvényhozási választásokon maga fogja pártját "harcba vezetni". Hozzáfűzte azonban, azt is, hogy személyesen nem indul a mandátumokért folyó versengésben.A példátlanul magas és egyirányú szavazás értékeléséről már vasárnap este kitört a vita a francia politikai elit ellentétes táborai között. A jobboldal, bár nem tagadja, hogy jelöltjét a baloldal tömegesen támogatta, Chirac személyes vonzerejének hatását és programjának támogatását akarja látni a százalékokban. A baloldal azt hangsúlyozza, hogy a kivételes történelmi helyzetben nem egy személyt, nem egy programot, a köztársaság értékeit támogatta meg, az elnöknek tudomásul kell vennie, hogy felhatalmazását nem a jobboldal képviseletére, hanem a demokrácia megvédelmezésére kapta.
A köztársaság újraválasztott elnöke már vasárnap este bejelentette, hogy haladéktalanul új kormányt állít fel, s annak első rendű feladatául szabja a közbiztonság helyreállítását.
A kéthetes feszültség után vasárnap este népes örömünnep vette kezdetét Párizsban. A République téren a konzervatív tábor mámoros hívei éljenezték elnöküket, a baloldali tömegek a Bastille teret lepték el.
A kivételes választási teljesítmény birtokában a centrista jobboldal arra számít, hogy a júniusi parlamenti választásokon nemzetgyűlési többséget is sikerül az elnök mögé állítani, s elkerülni egy újabb kényelmetlen társbérlet nyűgeit és korlátait. A két forduló között magához tért baloldal, amely a szélsőjobb lesöprésének érdekében masszívan mozgósította táborát a nagy politikai rivális jelöltje mellett, szintén nagy erőkkel készül a júniusi kétfordulós küzdelemre.
A Sofres intézet vasárnap végzett telefonos gyorsfelmérése szerint a hat hét múlva sorra kerülő törvényhozási csatában a baloldal 41, a hagyományos konzervatív politikai család 37, a szélsőjobb pedig 16 százalékos támogatottságra számíthat. Ezek az arányok azonban a többségi elvet érvényesítő egyéni kerületi küzdelmekben nem válthatók közvetlenül parlamenti mandátumra. A Nemzeti Front 1988 óta két különböző választáson egy-egy képviselőt tudott bejuttatni a képviselőházba. A most leköszönő törvényhozásban egyetlen szélsőjobboldali honatya sem volt jelen. +++