Buták az amerikaiak?

LAMPL ZSUZSANNAAmikor amerikai tanulmányútra indultam, sok kolléga figyelmeztetett, készüljek fel arra, hogy az amerikaiak nagyon buták.

LAMPL ZSUZSANNA

Amikor amerikai tanulmányútra indultam, sok kolléga figyelmeztetett, készüljek fel arra, hogy az amerikaiak nagyon buták. Mivel azonban említett kollégáim még sose jártak Amerikában, másrészt pedig a San Diego-i Kaliforniai Egyetem szociológia tanszékére készültem (s nem tartottam valószínűnek, hogy kétlábú tulkok gyülekezete), egyáltalán nem izgattam magam az amerikaiak butasága miatt. Jól tettem. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy ott a diákok komolyan veszik a tanár utasításait. Ha a következő órára el kell olvasni mondjuk ötven oldalt, akkor mind elolvassák, s ennek köszönhetően pontosan tudják, miről beszél a tanár, képesek a témába vágó kérdéseket feltenni, és amikor meg kell vitatni a tananyagot, mindenki hozzá tud szólni. Paradicsomi állapota a tudás terjedésének. Amikor hazajöttem, megpróbáltam újra alkalmazni ezt a módszert – merthogy már korábban is próbáltam, más kollégák is próbálták, ugyanis az olvasás nem amerikai találmány. Nem sikerült, mert néhány tudásra vágyó fiatalon kívül a többség egyszerűen ignorálta a feladatot (ezt egyébként jelen időben is mondhatom).

Ez jutott eszembe, amikor néhány napja egy olyan egyetemi tanár előadását hallottam, aki sok évet töltött Amerikában. Tapasztalatai megerősítik az enyémet, de ő a jelenség okáról is beszélt. Elmondta, hogy az Egyesült Államokban a magas szintű tudásnak hatalmas presztízse van, a társadalmi felemelkedés eszközének tartják, s mivel a magas szintű tudás letéteményese az egyetem, a szülők és gyerekeik nagy áldozatokat képesek hozni a továbbtanulás érdekében. Az egyetem a „jóvátétel” a rossz középiskolákért, különösen az állami középiskolákért. Ha valaki bekerül egy jó egyetemre, tudja, hogy lesz jövője, ezért a kevésbé tehetős szülők is már évekkel előtte a gyerek továbbtanulására gyűjtenek, sok diák pedig az egyetemi évei alatt is dolgozik. De ez nem jelent számukra semmiféle könnyítést. Vagyis a „nem tudtam elolvasni, amit feladott, mert dolgoztam”, ott nem érv, sőt, a diáknak eszébe sem jut ilyennel előállni. Merthogy a nem készülésnek az ő tudása látná kárát, vagyis elsősorban magának ártana.

Az előadás utáni vitában valaki azt mondta, íme, egy újabb érv , hogy fizetőssé kell tenni a felsőoktatást . Akkor eszembe jutott egy másik tapasztalat. Amikor idehaza fizetőssé vált a távutas oktatás, sok hallgatónál azt tapasztaltuk, hogy a pénzért cserébe nem tudást vár, hanem azt, hogy toleráljuk a nem tudását. Ha már egyszer fizet, akkor ne teljesen mi diktáljuk a feltételeket. Ha már egyszer fizet, ha nem is tud, kapjon diplomát. S ami azt illeti, sok esetben kap is.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?