Fővárosi plaza, a fogyasztás szentélye, áruhegyek, csillogás, háromdimenziós mozi, amit akartok. Az ilyen helyeken megszokott számítógépes játékterem is tömve, mellette viszont váratlan meglepetés: egy „hagyományos”, villanyvezérlésű autópálya. Körülötte heterogén tömeg.
Beteljesült álom
Fővárosi plaza, a fogyasztás szentélye, áruhegyek, csillogás, háromdimenziós mozi, amit akartok. Az ilyen helyeken megszokott számítógépes játékterem is tömve, mellette viszont váratlan meglepetés: egy „hagyományos”, villanyvezérlésű autópálya. Körülötte heterogén tömeg. „Jót játszottunk itt múltkor a bátyámmal” – mondja egy húsz év körüli fiatalember az őt kísérő hölgynek, ám egyáltalán nem kelt feltűnést. Az átlagéletkor tizenkét év, de kevesen figyelik a közönség összetételét, a szemek a játékautókra tapadnak, ha valamelyik kirepül vagy felborul, többen is felkiáltanak, az üzemeltető pedig visszasegíti a pályára a kicsi kocsit. Öt percnyi száguldozás húsz korona, hétvége van, sorban állnak az érdeklődők. „Mindig is ez volt az álmom! Csak azért barátkoztam a szomszéd sráccal, mert neki volt otthon autópályája. Persze nem akkora, mint ez...” – mondja egy családapa tíz év körüli fiának. Mintha mindketten hipnózis alatt lennének, úgy követnek egy sárga autót. A fiatalasszony fejét csóválja, már menne a cipőboltba, hangot is ad nemtetszésének, azzal fenyegetve meg a fiúkat, hogy otthagyja őket sorsukra. Azok ketten egyszerre bólintanak, rendben, mi itt elleszünk még egy darabig, aztán az üzlet előtt találkozunk. Meg kell hagyni, az autópálya gyönyörű és hatalmas. Ha készülne egy felmérés arról, hány srác vágyott az átkosban hasonlóra, és hányan kaphatták meg, bizonyára lehangoló eredmény születne. Ezekre a beteljesületlen álmokra épít a pozsonyi plazavállalkozó, remek érzékkel és szemmel látható sikerrel.
A papák ugyanis nem értenek a számítógépes játékokhoz, ezért gyerekeiket sem szívesen fizetik be ilyesmire. Az autópálya azonban egészen más. Hőseink is kezdenek belemelegedni, a negyedik húszas kerül elő a nadrágzsebből, és amikor a mama már jó messze jár, a papa elkéri a távvezérlőt a gyerektől, hogy tanító-nevelő célzattal bemutasson neki néhány mesterfogást. „Láttad?! Tisztára, mint a Schumacher!” – ragadtatja el magát egy sikeresen abszolvált hajtűkanyar után a komoly férfiú. A srác pedig kajánul elvigyorodik.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.