Baloldalon előznek az exvezérek

A terv tetszetősnek tűnik, amennyiben Petre Roman (a Demokratikus Erő elnevezésű párt vezetője) a hétvégén valóban szociálisan érzékeny „keretprogramot” terjesztett partnere elé. Eszerint az újfajta tömörülés az egészségügyi rendszer válságát kívánja megoldani, elsőrendű céljai között szerepelne a nyugdíjrendszer reformja, tisztába tenné az oktatási rendszert (különös tekintettel arra, hogy a diákok tizenkét évig ingyenesen tanulhassanak). Igazságosabb adózási rendszert is kilátásba helyez a program, amely adómentességet biztosítana a havi 150 eurónál alacsonyabb jövedelműek számára.

Petre Roman a Romano Prodi által Olaszországban létrehozott Olajfa (Ulivo) pártszövetséget tekintette mintának. Vagyis olyan sokszínű politikai „ernyőszervezetet”, amelyben több, azonos alapértékeket valló párt kaphat helyet. Az elgondolásnak van logikus alapja, hiszen az országban szövetségre lépett már egymással a demokrata és a liberális párt, közösen kormányozva Romániát, és kirajzolódtak már a „konzervatív pólus” körvonalai is a kereszténydemokrata-konzervatív szellemiségű alakulatokból. Az úgynevezett baloldalon ebben a pillanatban a decemberig kormányon volt, jelenleg pedig ellenzékben kínlódó Szociáldemokrata Párt (PSD) jelenti a fő erőt. E pártnak akart volna elnöke lenni Ion Iliescu, miután tavaly év végén lejárt államfői mandátuma. Az élet azonban másként hozta: a tavaszi pártkongresszuson a fiatal Mircea Geoana (volt külügyminiszter) lett a PSD első embere, Iliescu pedig funkció nélkül maradt. Az utóbbi hónapokban azonban a volt államfő feje fölött sötét felhők kezdtek gyülekezni, a másfél évtizeddel ezelőtti bányászjárásban való felelősségét egyre erőteljesebben firtatja most az igazságszolgáltatás.

Régóta hírlik már, hogy a sértődött Iliescu ki akarna esetleg válni a PSD-ből és új pártot alakítana. A PSD-nek azonban szüksége van a lakosság meglehetősen széles rétegeiben népszerűséget élvező Iliescura, nélküle talán parányi erővé zsugorodna a következő választásokon. A saját pártján belül magát megalázottnak érző Iliescu számára sokak szerint elégtételt jelentene a baloldali pólus megteremtése, amelyben vezető szerepet játszana.

Bukaresti elemzők ebből kiindulva értékelik úgy, hogy Iliescu esetleges összefogása Petre Romannal puszta mellékszereplővé alacsonyítaná le az eddig oly erős és befolyásos szociáldemokrata pártot, amelynek amúgy helye lenne a baloldali blokkban. A PSD helyzetét gyengíti az is, hogy önnön kebelén belül éles versengés folyik Geoana és a volt pártelnök, Adrian Nastase között. De ki is az a Petre Roman, aki most politikai frigyre lépne Iliescuval? Nos e két politikai figura tizenöt évvel ezelőtt közös hajóban evezett a Nemzeti Megmentési Front (FSN) keretében. Ez volt az egykori állampárt átmentett utódja, amely 1990 májusában több mint nyolcvan százalékos győzelmet aratott a választásokon. Iliescu elnök volt, Petre Roman pedig miniszterelnök lett, vagyis mindketten a csúcson voltak.

Később ellentétbe kerültek egymással, útjaik kettéváltak. Miután a FSN megszűnt, Iliescu megalkotta annak utódpártját, Petre Roman pedig megalakította saját Demokrata Pártját (többek között Traian Basescuval, aki ma az államfői székben ül). Egy későbbi időpontban azonban Romant leváltották az említett párt éléről, így újabb formációt hozott a világra, a Demokratikus Erőt, amely viszont ma alig rúg labdába a politika terepén. Az egykor csúcsokon tündöklő Iliescu és Roman most marginalizálódott pozícióból próbál összefogni „baloldali alapon”, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor a román pártok többsége maga is keresi önnön valódi színét a politikai eszmék palettáján.

A szerző az MTI bukaresti tudósítója