Azt hittem, könnyebb munka lesz – mondja Trump 100 nap után

Ma száz napja iktatták be az Egyesült Államok 45. elnökét, Donald Trumpot.

Bár az elnök egy hete az AP hírügynökségnek azt mondta, nem sok értelmét látja az első száz nap értékelésének, mert ez csupán mesterségesen és tetszőlegesen kiválasztott időszak, az Egyesült Államokban az elemzők napok óta kommentálják az első száz napot. Maguk a politikusok eddig nem értékeltek. Egyedül Donald Trump szólt róla: a Reutersnek adott interjúban leszögezte, hogy az elnökséget könnyebbnek gondolta, mint a korábbi munkáját.

Trump elnökségének kezdetéről megoszlik az amerikai elemzők véleménye, amely többnyire a pártrokonszenveket tükrözi. A Forbes magazin Milton Friedman közgazdászt idézi, akinek gyakran emlegetett megállapítása szerint „a politikai és a gazdasági piac közötti alapvető különbség az, hogy a politikai piacon kevés a kapcsolat a között, amire szavazol és amit aztán kapsz”. Majd a lap elemzője, David Davenport megállapítja, hogy Trump kivételnek látszik e szabály alól. Az elnök ugyanis tévedésektől és korrekcióktól sem mentes döntései ellenére is nagyjából azt a politikát követte, amelyet a választási kampányban ígért.

Trump ambiciózus tervekkel vágott neki az elnökségnek, elképzeléseit sok elemző Franklin Roosevelt elnöknek a nagy világválság idején meghirdetett programjához hasonlítja. A volt ingatlanmágnás 28 nagy kezdeményezést javasolt, ezeket négy csoportba sorolják: meghirdette a washingtoni politikai elit „mocsarának” lecsapolását, az amerikai munkások védelmét, a biztonság és a rend helyreállítását az Egyesült Államok határain belül. Valamint meghirdetett néhány nagy ívű reformot: a bevándorlás, az egészségbiztosítás és az adórendszer átalakítását.

Csatát vesztett az egészségbiztosítási törvényjavaslat ügyében, bár a háború még nem ért véget. Saját pártjának az egészségügyben is abszolút szabadpiaci felfogást képviselő politikusai „fúrták meg” az Obamacare néven ismertté vált korábbi egészségbiztosítási törvény módosítását.

Egyelőre nem tudta keresztülvinni akaratát az elnök a bevándorlás újraszabályozásáról sem. Mindkét elnöki rendeletét, amely a bevándorlás átmeneti időre szóló felfüggesztését célozta, szövetségi bírák felfüggesztették. Az elnöki rendeletek felfüggesztését a Fehér Ház a legfelsőbb bíróság elé viszi, ahol akár győzelemre is számíthat, hiszen – a Trump-elnökség egyik nagy győzelmeként értékelt döntésének következtében – Neil Gorsuch személyében konzervatív új főbírát neveztek ki. Gorsuch kinevezésével 5:4 arányban ismét a konzervatívok kerültek többségbe az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságban.

A beígért adóreform tervezetét a héten jelentette be a Fehér Ház, nemsokára a kongresszus elé is terjesztik. A többi 28 nagy kezdeményezésben Trump nem volt eredménytelen.

A washingtoni „mocsárcsapolás” érdekében jelentős döntéseket már meghozott: befagyasztotta a szövetségi adminisztráció létszámának növelését, elrendelte, hogy minden új szabályzat bevezetéséhez két régi szabályzót törölni kell, és már készítik elő a Fehér Házban a lobbizás újraszabályozását, hogy a kormányzati munkából kikerülők ne hasznosíthassák azonnal a kormányzati kapcsolatrendszerüket.

Az amerikai munkahelyek védel-mében a kormányzatnak szándéka az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) újratárgyalása, és kivonult a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű kereskedelmi tárgyalásokból. Trump számtalan jelentős amerikai vállalat vezetőivel folytatott egyeztetést az amerikai munkahelyek megőrzése érdekében, e tervek némelyike most van megvalósulóban. A Vásárolj amerikai portékát! jelszóval meghirdetett politikája egyetértésre talált az ún. rozsdaövezetekben, a gyári munkások és a munkanélküliek között.

Trump elnök azonban ígéretével ellentétben nem kezdett bele az amerikai–mexikói határon felhúzandó fal építésébe, sőt munkatársai bejelentették, hogy a falépítés megkezdését elhalasztja. Az elemzők felróják az elnöknek, hogy a szövetségi kormányzat hivatalaiban még nem sikerült mindenhol betölteni a posztokat. Ez különösen igaz a külügyminisztériumra. Felróják azt is, hogy a Fehér Házban sok a belső, személyeskedő vita a munkatársak között, s ez a politikai bizonytalanság látszatát kelti. Mindezzel együtt saját tábora nem csalatkozott Donald Trumpban. Az ABC televízió és a The Washington Post című lap e héten publikált közös felmérése szerint a megkérdezettek 96%-a ismét rá voksolna.

Az elmúlt hetek nem voltak mézeshetek, de a kesergés napjai sem – írta az ABC televízió internetes portálja. S hozzátette: az elnököt érő kihívások nem jelentik azt, hogy az ellenzék jó állapotban volna, a demokraták ugyanis nem növelték támogatottságukat. (MTI)