Az újjászervezett al-Kaida még fenyegetőbb

Új, az eddiginél is fenyegetőbb szakaszba lépett az al-Kaida tevékenysége. Az Oszama bin Laden nevével fémjelzett iszlám terrorhálózat már nemcsak az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, illetve az azok érdekeltségébe tartozó intézményeket és polgárokat, hanem a Washingtonnal „lepaktáló”, „árulónak” tekintett arab országokat is potenciális célpontnak tekinti.

Titkosszolgálati és terroristaellenes szakértők szerint erre az irányváltásra utal az a februári, Bin Ladennak tulajdonított hangfelvétel is, amelyben a szaúdi milliárdos és muzulmán gerillavezér az „Amerika kiszolgálóivá vált, pártütő országok” (Jemen, Jordánia, Marokkó, Nigéria, Pakisztán és az iszlám szent helyeknek otthont adó Szaúd-Arábia) „felszabadítására” hívta fel az igazhitűeket. Az al-Kaida ugyan nem vállalta a felelősséget sem a május 12-i rijádi (több mint harminc halott), sem a május 16-i casablancai (több mint negyven halott) robbantásos merényletekért, elemzők szerint azonban az egyszerre több helyszínen elkövetett öngyilkos akciók a Bin Laden által létrehozott, s az iraki háború idején feltűnő vagy inkább megtévesztő hallgatásba burkolódzott hálózat kéznyomait viselik.

A szeptember 11-i terrormerényleteket követően az Egyesült Államok bűnüldöző hatóságai globális hajszát indítottak az al-Kaida felszámolása érdekében. Korábbi adatok szerint a kampány során mintegy háromezer al-Kaida-tagot és a hadműveletekért felelős vezérek felét semlegesítették. Az al-Kaida valóságos állapotát, így Bin Laden sorsát is sűrű homály fedi. Legutóbb egy francia történész állt elő azzal a tézissel, hogy az afganisztáni, Tora Bora-i bombázások során súlyosan megsebesült Bin Laden 2001 végén meghalt, szervezete nem viselte el bal karjának amputálását.

Amerikai és brit titkosszolgálati adatok szerint az al-Kaidának a globális hajsza ellenére sikerült újraszerveződnie – mindenekelőtt Indonéziában, Szaúd-Arábiában és Pakisztánban, ahol a terroristacsoportok élvezik a helyi radikális vallási vezetők támogatását is. A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) a napokban nyilvánosságra hozott éves jelentése is úgy fogalmaz, hogy az új al-Kaida az eddigieknél sokkal álnokabb és veszélyesebb fenyegetést jelent. Az IISS szerint a szervezet a világ kilencven országában van jelen, s mintegy 18 ezer potenciális terrorista mozog a világban. Ezek között legalább kétezerre tehető azon elvakult hívek száma, akiket az elmúlt években különböző táborokban képeztek ki a dzsihádra, azaz a szent háborúra.

Szakértők szerint az al-Kaida továbbra is kihasználja a globalizáció előnyeit, vagyis az internetet, a hordozható számítógépeket, az útlevél-hamisítást elősegítő digitális kép- és adatfeldolgozó berendezéseket, valamint a nemzetközi légi közlekedést. Az örök mozgásban lévő, virtuális jelenléthez valójában csak néhány, bomba- és pokolgépgyártásra szolgáló „biztos hely” kell, ilyesmit Pakisztánban, például Karacsiban bőven találni.

Az amerikaiak által irányított terrorhajsza következtében ugyan az elmúlt másfél évben sikerült 125 millió dollárnyi gyanús pénzt befagyasztani, a helyi radikális iszlamista szervezetek készpénzben továbbra is beszednek dzsihád-hozzájárulásokat. Az IISS szerint Bin Ladennak és vezérkarának az internet segítségével, illetve az al-Dzsazira arab nyelvű hírtelevízión keresztül változatlanul sikerül mozgósítani híveiket, akik az erre kiképzett ügynököktől folyamatosan logisztikai-pénzügyi támogatást kapnak. Az al-Kaida vezérei meglehetős szabadságot engednek a bázisnak, amely a különböző országokban a helyi adottságok figyelembevételével, s a maga belátása szerint választja ki a célpontokat. A tavaly őszi bali és kenyai terrormerényletek is ezt a stratégiát igazolják. Az iraki háború annyi változást hozott, hogy a pártütő arab országok lakósai éppen úgy célpontokká váltak, mint a „hitetlen megszállónak” tekintett nyugatiak.