Az új klímatörvény

Ezt jelezte a meglehetősen nagy nyilvánosságnak örvendő, 2022. december elején az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott 27. ENSZ klímakonferenciája, a COP 27 (Conference of the Parties), amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UN FCCC – United Nations Framework Convention on Climate Change) aláíró felek évente megrendezésre kerülő csúcsértekezlete. Többek között ezen a konferencián Szlovákia képviseletében fellépett Zuzana Čaputová elnök asszony is, aki erős ígéretet tett az ország dekarbonizációjára.

Már alakul a norma

Ezenkívül a konferencián Szlovákia bemutatta az új klímatörvényét is, ami pozitív fogadtatást kapott. Ennek a szépséghibája abban az időben az volt, hogy akkor a törvény még nemcsak, hogy nem volt idehaza sem elfogadva, hanem még csak információk sem voltak róla, alig ismerte valaki, hiszen még nem volt a törvényhozás folyamatába se bekapcsolva. Ez a helyzet mostanra egy kicsit javult, mert a törvényjavaslat – már paragrafusok formájában – kikerült a nyilvánosságra, és ezt a környezetvédelmi minisztérium különböző szakmai intézményeknek is elküldte véleményezésre. Természetesen a véleményezés során még sok minden változhat, de az alapvető tartalmáról elmondható, hogy a törvény alkotói nagyon odafigyeltek. Milyen főbb elveket lehet már előzetesen is elmondani a jogszabályról?

Fő célok

Természetesen, mint minden újkori törvényünk, ez is hivatkozik a nemzetközi, főleg az EU-s kötelezettségeinkre, melyeket már néha szinte mantraként használunk, majdnem hogy alibiként, mondván: mi nem, de az EU ... Ezt persze nem helyeselhetjük, és az új törvényjavaslat sem ragadt le ennél, hanem fő célként Szlovákia hosszú és rövidtávú klimatikus céljai vannak megjelölve, valamint a klímaváltozásokkal való küzdelem (mitigáció) és a klímaváltozásokhoz való alkalmazkodás (adaptáció) erősítésére szolgáló intézkedések meghatározása. E célok eléréséhez a norma a jog klasszikus eszközeit sorolja fel, tehát a jogi és a természetes személyek kötelességeit, a közigazgatási szervek hatásköreit, a köteleségek betartására irányuló ellenőrzés eszközeit és a felelősségre vonás módjait. A felelősségeket a nemzetközi egyezmények – főleg a már említett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye – és a 2015-ben Párizsban megtartott klímakonferencián egyeztetett célok betartásával támasztja alá. A törvénynek aztán vannak fajlagos részei is, mint például az alapvető klimatikus fogalmak meghatározása, a klimatikus célok pontos jellemzése vagy egy teljesen új testület, a Klimatikus Felelősséget Felügyelő Tanács (Rada pre klimatikú zodpovednosť) létrehozása.

A klimatikus fogalmak közül talán megemlítendő a klimatikus semlegesség (klimatická neutralita), ami az üvegházhatású gázok és ezek eltávolításának az egyensúlyát jelenti. A klimatikus semlegesség éppen az egyik legtöbbet emlegetett politikai és szakmai cél a klímaváltozások elleni harcban.

Klimatikus célok

A tervezet szerint a közigazgatási szervek és a kötelezett személyek, akikre külön jogi előírások érvényesek, alapvető kötelessége a klimatikus célok elérése. A klimatikus célok különféle jellegűek, a törvény három csoportba, külön-külön paragrafusokba osztotta be őket, s eszerint vannak: hosszú távú klimatikus célok, klimatikus célok és ágazati klimatikus célok.

Hosszú távú klimatikus cél – kissé leegyszerűsítve – a klimatikus semlegesség elérése 2050-ig, valamint az üvegházhatású gázok negatív mérlegének az elérése 2055-ig. A klimatikus cél meghatározás alatt az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-kal való csökkentését kell érteni 2030-ig az 1990-es szinthez mérve. Az ágazatok klimatikus céljai szintén az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozzák, különböző mértékben. Például a közlekedés célja 2030-ig az, hogy nem szabad növelni a kibocsátásokat 29%-nál többel a 2005-ös szinthez képest; a mezőgazdaság célja 10%-kal csökkenteni a földhasználatot; az erdőgazdaság célja 2030-ig 25%-kal növelni a gázok befogását; az ipar célja nem túllépni 2030-ig több mint 40%-kal a kibocsátásokat a 2005-ös szinthez képest. Itt még külön szabályozás lép majd érvénybe azon vállalatok részére, amelyek bekapcsolódtak az emissziós kvótákkal való kereskedelembe.

Új intézmény

A törvényjavaslat újdonsága a Klimatikus Felelősséget Felügyelő Tanács (Rada pre klimatikú zodpovednosť) létrehozása. A testület a klímaváltozások megfigyeléséhez és értékeléséhez kialakított eszközök független szakmai, tanácsadó, egyeztető és kezdeményező szerve kellene majd, hogy legyen. A tanács 7 fizetett tagját a köztársasági elnök, a kormány és a parlament jelöli ki 7 éves időszakra. A tanács hatáskörébe fog tartozni pl. kötelező érvényű állásfoglalások kiadása a klimatikus célokkal, a klimatikus tervekkel és stratégiákkal kapcsolatban, de állásfoglalást adhat ki a nagyobb közberuházások kapcsán is.

A törvényjavaslat tartalmazza a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározását, amelyeket az érintett szervek és kötelezett jogi személyek kötelesek megalkotni és alkalmazni. Ezek közül megemlíthetjük pl. az alacsony széntartalmú stratégiát, a nemzeti és ágazati klimatikus terveket, az alkalmazkodási stratégiát és az ezt bebiztosító akcióterveket, az önkormányzati stratégiai terveket. Nagy nyomatékkal szerepel a kötelezettségek között, hogy a közigazgatási szervek kötelesek információkkal szolgálni. Megemlítendő még, hogy 2026-tól 2028-ig a 2000 lakosnál nagyobb lélekszámú községek is kötelesek kidolgozni és alkalmazni különböző stratégiai és akcióterveket.

Szankciók

A törvények betartását szankciók hivatottak bebiztosítani. Ennek a törvénynek talán ez a gyenge pontja. A törvényjavaslat csak közigazgatási kihágásokat és ezek büntetését szabályozza. Külön említendő, hogy a klimatikus tervek és a stratégiákat bebiztosító akciótervek felülvizsgálhatóak a Közigazgatási Bíróság által. E törvényjavaslat tartalmazza a közigazgatási bírósági eljárás törvényének módosítását is, külön részt szentelve a klimatikus célokra vonatkozó vádakkal kapcsolatos eljárásnak. Az érdekesség az, hogy egy esetleges bírósági eljárás során a felperesnek az érintett nyilvánosság számít, az alperes pedig a közigazgatási szerv.

A törvény az előzetes terv szerint 2023. szeptember 1-től lenne hatályos. Tekintettel arra, hogy majdnem bizonyosan sok lényeges megjegyzés és észrevétel várható, ugyanakkor figyelembe véve a labilis politikai helyzetet a parlamentben, bizonyosan nehéz út vár erre az új normára is.