Láthatatlan ellenség: A mikroműanyagok már mindenben és mindenkiben jelen vannak

A Nature Medicine folyóiratban megjelent amerikai kutatás megállapította, hogy a 2016 és 2024 között boncoláskor vett mintákban jelentősen nőtt a műanyagszennyezés mértéke. Az agyszövetben talált mikroműanyagok koncentrációja közel 5000 mikrogramm/gramm értéket ért el a legújabb mintákban, míg a korábbi években ez alig haladta meg a 3500 mikrogrammot.

 A kutatás vezetői szerint a tendencia folyamatosan romlik, és az 1997-2013 között elhunyt személyek mintái is hasonló növekedést mutatnak. Az eredmények szerint az etnikai hovatartozás, a nem és a halál oka nem befolyásolta a szennyezettség mértékét, ám a demenciával diagnosztizált emberek agyszövetében jelentősen magasabb volt a mikroműanyag-koncentráció.

Honnan származhatnak?

A mikroműanyagok legnagyobb forrásai közé tartoznak a műanyag csomagolások és palackok, amelyek lebomlása során apró műanyagrészecskék szabadulnak fel. Emellett az autógumik kopása során is jelentős mennyiségű mikroműanyag kerül a levegőbe és a talajba. A szintetikus textíliák, mint a poliészter vagy nejlon, mosás közben szintén mikroműanyagokat bocsátanak ki, amelyek a szennyvízbe jutva tovább szennyezhetik a környezetet. 

Egyes kozmetikumok, például bőrradírok és fogkrémek is tartalmazhatnak mikroműanyagokat, amelyek a használat során könnyen a vízrendszerekbe kerülhetnek. A természetben szétszóródó műanyag hulladékok az UV-sugárzás és az időjárási hatások következtében apró részecskékre bomlanak, így tovább növelik a szennyezést. 

Milyen veszélyekkel járhatnak?

A tudományos közösség még nem ismeri pontosan a mikroműanyagok hosszútávú hatásait, de egyre több jel utal arra, hogy hozzájárulhatnak gyulladásokhoz, neurológiai zavarokhoz, sőt, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is.

Az egyik legaggasztóbb felfedezés az, hogy a demenciával diagnosztizált betegek agyszövetmintáiban hatszor magasabb volt a mikroműanyag-koncentráció, mint az átlagos mintákban. 

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a műanyagok közvetlenül neurodegeneratív betegségeket okoznának, de az eredmények aggodalomra adnak okot

– mondta Matthew Campen professzor, a kutatás vezetője.

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

Bár a mikroműanyagok teljes elkerülése szinte lehetetlen, néhány lépéssel csökkenthetjük a szervezetbe jutó mennyiséget:

Hogyan reagálnak a kormányok és a tudósok?

A mikroműanyagok egészségügyi hatásainak vizsgálata világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, és az elmúlt években számos országban szigorították a műanyaghasználatra vonatkozó szabályozásokat. Az Európai Unió 2021-ben betiltotta az egyszer használatos műanyagokat, beleértve az evőeszközöket, szívószálakat és fültisztító pálcikákat. 

Az Egyesült Államokban egyes államok, például Kalifornia, szigorúbb korlátozásokat vezettek be a műanyag csomagolások és mikroműanyagokat tartalmazó kozmetikumok forgalmazására. Kína, mint a világ egyik legnagyobb műanyaggyártó országa, fokozatosan csökkenti az eldobható műanyagok használatát. A tudományos közösség eközben dolgozik olyan lebomló alternatívák kifejlesztésén, amelyek helyettesíthetik a hagyományos műanyagokat.

A tudósok sürgetik a további vizsgálatokat és az átfogóbb szabályozásokat annak érdekében, hogy csökkentsék a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt kockázatait.