Nagytakarításra készülnek Királyhelmecen, az évek óta omladozó zsinagóga környékét is rendbe teszik

„Gönczy Bertalan és az őt segítő önkéntesek nemrégiben a zsidó temető környékét takarították ki, a közterület-fenntartó vállalat alkalmazottai pedig térítésmentesen elszállították a több pótkocsinyi zöldhulladékot. Ez az együttműködés most folytatódik. 

A városi hivatal alkalmazottai a Föld napja alkalmából ugyan, de annál pár nappal korábban, április 10-én 150 fát ültetnek ki a hulladékgyűjtő-udvar környékén, illetve megtisztítják a zsinagóga környékét is. 

Ehhez a kezdeményényezéshez Gönczy Bertalan és csapata is csatlakozik, hogy ismét egy olyan közös célért dolgozhassunk, amely mindannyiunk számára egyaránt fontos” 

– jelentette ki a zsinagóga takarítása kapcsán Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere. 

Keresik a lehetőségeket

Mivel a helyi zsinagóga évtizedek óta elhagyatott állapotban van, az önkormányzat továbbra is keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén állami vagy európai uniós forrásokból fedezhető lenne a gazdag történelmű épület felújítása. 

„A zsinagóga jövőjének városunk jelenlegi vezetősége is nagy figyelmet szentel, sőt, a mostani vezetőségnek köszönhető az is, hogy a zsinagóga néhány évvel ezelőtt visszakerült a város tulajdonába” – nyilatkozta lapunknak Leczo Zoltán, a királyhelmeci városi hivatal kommunikációs szakembere. Már a felújítás is terítékre került, de a folyamat elakadt.

Fel kellene mérni statikailag a zsinagóga épületét, mert a tető is folyamatosan beázik, a falak pedig egyre nedvesebbek. Ettől függetlenül a beltere olyan gyönyörű festményekkel van tele, amelyekért nagy kár volna, ha elvesznének. A felújításra azonban nincs elegendő pénzünk, éppen ezért folyamatosan keressük azokat a pályázati lehetőségeket, melyek segítségével teljes egészében rekonstruálhatnánk az épületet

– mondta, hozzátéve: bár voltak érdeklődők, akik felvetették a zsinagóga megvásárlásának a lehetőségét, azt szeretnék, ha az épület továbbra is a város tulajdonában maradna.

Kérdéses jövő 

Leczo szerint egy esetleges felújítás nemcsak a zsinagógára, hanem annak közvetlen környezetére is vonatkozna, de a jelenlegi állapotok nagyon nehéz jövőt sugallnak. 

„Mivel a zsinagógát épületek veszik körbe, egy zsákutcában helyezkedik el, és csak azon át, illetve egy szűk járdán keresztül lehet megközelíteni, egy esetleges felújítás során a parkolóhelyek kialakítására is gondolnunk kellene. Ennek céljából a telkeket is megkellene vásárolni. A mostani takarításhoz is le kell bontani a kerítés egy részét, hogy megközelíthessük munkagépekkel a területet” 

– fejtette ki Leczo. Ahogy azt Gönczy Bertalan helyi lakos, aktivista lapunknak korábban elmondta, a városban az 1940-es évek elején megközelítőleg 1000 zsidó vallású vagy zsidó nemzetiségű élt, ami a népszámlálás alapján a lakosság jelentős részét képezte. A második világháború során körülbelül 975 zsidót deportáltak Auschwitzba, de a háború után kevesebb mint kétszázan tértek vissza. Gönczy tudomása szerint a város északi részén annak idején egy másik zsinagóga is állt, de egy villamcsapás következtében leégett, utána pedig elbontották. 

„Egyébként hihetetlen, hogy a két zsinagóga a második világháborút és a holokausztot is átvészelte. 1944-45 derekán nagyjából 175-en tértek vissza a deportált zsidóközösségből, de 1948 előtt már újra ötszáz lelke volt a hitközösségnek. Az akkori Csehszlovákia területén mindössze öt olyan hitközösség volt, amely legalább 500 taggal büszkélkedett. De akik visszajöttek, nem igazán akartak itt maradni, nem érezték magukat biztonságban, ezért először az 1948-as hullám, majd utána az 1968-as hullám során rengetegen Palesztinába vagy New Yorkba emigráltak” 

– mondta néhány héttel ezelőtt Gönczy Bertalan.