Pozsony | A Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA) jövő hétfőn, június 13-án elstartolja a Zöld háztartások projekt újabb fordulóját. A 30 millió eurós csomagból a családi házak tulajdonosai hőszivattyúkra, fotovoltaikus panelekre, napkollektorokra és biomasszakazánokra igényelhetnek támogatást.

A klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés világszerte megrövidíti az emberek alvással töltött idejét – állapították meg amerikai és dán kutatók.

Soha korábban nem voltak olyan melegek és savasak a világ óceánjai, mint 2021-ben, és az olvadó jégtakaró miatt rekordot döntött a tengerszint magassága is – írta a globális éghajlat állapotáról szóló, szerdán közzétett éves jelentésében a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

San Francisco | Betiltotta a Twitter a Föld napja (április 22.) alkalmából az éghajlatváltozásról megtévesztően kommunikáló hirdetéseket.

A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett – közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.

Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.

Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta.

A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök kedden felszólalt az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján. A bolygó jövője szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a csúcstalálkozót.

Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.

Csaknem kétszáz ország részvételével kezdődött meg vasárnap a skóciai Glasgowban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26).

Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, "jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza". "Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről."

Ausztrália tesz a legkevesebbet a fejlett országok közül a 2015-ös párizsi klímaegyezményben a globális felmelegedés korlátozására megfogalmazott kötelezettségvállalások terén – állapította meg a Climate Council független környezetvédelmi szervezet szerdán közzétett jelentése.

Az ipari forradalom kezdete óta kibocsátott szén-dioxid teljes mennyiségének átfogó elemzése megmutatja, mely országok felelősek a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.

Egy ma születő gyermek sokkal több szélsőséges időjárási eseményt fog megtapasztalni a klímaváltozás következtében, mint az 1960-as évek szülötte: élete során kétszer annyi erdőtüzet, háromszor annyi áradást és terméskimaradást és hétszer annyi hőhullámot fog átélni, amennyiben az üvegházhatású gázok csökkentésére hozott stratégiájukat tartani tudják az országok. Az eredményre egy nemzetközi kutatócsoport jutott, elemzésükről a Science című tudományos lapban számoltak be.