Tavaly már márciusban beindult a fák virágzása, mi vár ránk idén?

„Az égerre vagy mogyoróra allergiás emberek már február elején problémákat tapasztalhattak”

 - mondta Rozkošný, majd hozzátette, hogy az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest a mogyoró virágzásának kezdete tavaly 20-31 nappal korábban következett be. A kajszibarack február végén, a cseresznyefajták március elején, az alma- és körtefajták pedig március végén kezdtek virágozni. 

„A gyümölcsfajok tavaszi fejlődési időszakának ilyen korai kezdete növeli a fagykárok valószínűségét, ami 2024-ben is megtörtént”

 - tette hozzá a klimatológus. Elmondása szerint márciusban főként az ország nyugati felében fordultak elő fagyok. A legnagyobb károkat a virágzó fákon a Nyitra és a Vág menti régiókban jegyezték fel. A legnagyobb kárt a kajszibarack- és a cseresznyefák szenvedték el.

 A szakemberek az erdei fákon is korábbi levélrügy fakadás észleltek. A fák tavaszi ébredése egy-három héttel korábban következtek be

 – mondta.

A fafajokat és a különböző növényeket 2024-ben a szárazság is befolyásolta, mivel növekedési időszakukban hiányzott a csapadék. Májusban jelentős aszály volt, majd augusztusban és szeptember elején, valamint novemberben és decemberben újabb aszályhullám következett be. 

„Augusztusban az aszály negatív hatását láttuk az erdei ökoszisztémán, de ugyanúgy a mezőgazdasági növényeken és a gyümölcsfajokon is”

 - mondta Rozkošný, majd hozzátette, hogy a tavaszi ébredés korai kezdete és az őszi fázisok késői kezdete viszonylag hosszú vegetációs időszakot eredményezett. Azok a fák, amelyek a nyár folyamán elhullajtották a leveleiket, az ősz második felében újra rügyezni kezdtek és új levelet hajtani. 

Az év első pollenszórását február tizedik napjától regisztrálták a méhek. Rozkošný szerint ez a szokásosnál jóval korábban történt, mintegy 3-37 nappal korábban. 

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ilyen korai kezdeti időszak a méhcsaládoknál fokozott elhullást és megbetegedést okozhat”

 - jegyezte meg a klimatológus.

Megkérdeztük Kocsis Arnold kertészmérnököt, aki a Somorjai Városi Hivatal környezetvédelmi szakosztályának vezető referense, hogy milyen hatással van ez a jelenség a Csallóközben.

„Amennyiben nincs telünk és lényegében nem volt itt, legalábbis a Csallóközben nem volt, ez a jelenség sok mindent előrevetít. Aki pollenallergiában szenved, annak ez az időszak jóval hosszabbra nyúlik, korábban kezdődik és később végződik. Vannak fák, amik korábban virágoznak, abnormálisan korán virágzott ki a díszcseresznye is, karácsony környékén és láttam mogyorót virágozni decemberben Somorján”

 - mondta. Kocsis Arnold tapasztalt már abnormális őszi virágzást a Csallóközben, amikor a szárazság és meleg hatására úgymond ‘kínjukban’ virágoznak ki a fák, erre példa a szilvafa. Valamint olyat is tapasztalt, hogy a nagy hőségnek köszönhetően sok fa, főleg a fiatalabbak, már augusztusban elhullajtják a levelüket, ledobja azt a szervét, amin keresztül párologtat. Ez egy természetes védekezési reakció, ami viszont csökkenti a fa kondícióját. 

A szilva kimondottan igényli a téli fagyot, még nem világos, hogyan fog reagálni a klímaváltozás hatásaira, amennyiben télen nem éri fagy a fákat, tudtuk meg a szakembertől. Kocsis Arnold elmagyarázta a körforgást: 

A kevés csapadék nagymértékben befolyásolja a beporzást, a virágzás időtartamát és a terméskötődést. Nagy a szárazság esetén a méhek nem találnak nektárt, megszárad a bibe, nem ragad meg rajta a virágpor. Ha terméskötődéskor is szárazság, akkor ez a termés elvesztéséhez vezethet, a fa gyökere nem jut vízhez, kiszárad és ledobja termést. A változékony időjárás a méhek a kondíciójára is hatással van, pollent még tudnak gyűjteni, de nektárt már nem, korán tavasszal nem tudják úgy felfuttatni a méhcsaládot, ahogy kellene.

„Sok dolog van, amiről még csak feltételezéseink vannak, hogy mit hozhat a klímaváltozás. Az egy dolog, hogy laboratóriumi programokon keresztül tudjuk szimulálni, de az lesz a valós, amit majd a természet mutat” 

– tette hozzá Kocsis Arnold kertészmérnök. A tavaszi korai rügyfakadásra, amikor korán megindul nedvkeringés a fákban, konkrét somorjai példát említett a szakember. 6-7 évvel ezelőtt 45 nyírfa mert tönkre, korán megindult a nedvkeringés, majd tél végén egy komolyabb, mínusz 5-10 fokos fagynál a fák megfagytak.