Az olajpiac Közel-Keletre tekint

A Közel-Kelet sokak számára elsősorban olajat jelent, ami egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a régió adja a világ nyersolajtermelésének csaknem egyharmadát. Izrael ugyan nem rendelkezik számottevő kőolajtartalékokkal, de annál nagyobbakkal rendelkezik Irán, melynek kezét sokan látják a szombati terrortámadás hátterében. Az izraeli kormány kemény bosszúra készül, és nem kizárt, hogy válaszcsapásai a Hamászon és a Gázai övezeten kívül Iránt is elérik. Ha bebizonyosodik Irán szerepe a terrortámadás kitervelésében, akkor ez új nemzetközi szankciókhoz is vezethet, amelyek negatívan érinthetik az iráni nyersolajexportot. Ha a közel-keleti feszültség igazán magas szintre lépne, az sem elképzelhetetlen, hogy Irán leblokkolná a Hormuzi-szorost, mely a Perzsa-öböl menti olajkitermelő országokat köti össze a világpiacokkal.

Nem véletlen, hogy a Hamász október hatodikán indította el az Izrael elleni támadását, mert ezzel is az 50 évvel ezelőtt kezdődött jom kippuri háborúra utalt, melynek elején Egyiptom és Szíria meglepte támadásával Izraelt. Ezt a háborút ugyan végül Izrael nyerte, de a világgazdaság számára nagyon komoly következményei voltak. Az arab olajtermelők ekkor bejelentették, hogy felfüggesztik az olajexportot az Izraelt támogató országokba. Ez volt az első globális olajválság kezdete, melynek során a nyersolaj világpiaci ára megnégyszereződött. Az gazdaságilag fejlett országoknak egy évtizedig tartott a magas olajárakhoz való alkalmazkodás, melynek során a maihoz hasonló magas infláció is megfigyelhető volt az USA-ban és Nyugat-Európában.

Olajválságtól jelen pillanatban nem kell tartanunk, de a nemzetközi olajpiacon már a Hamász terrorakciója előtt is feszültség uralkodott. Szaúd-Arábia és Oroszország is visszafogja olajtermelésének egy részét, hogy a lehető legmagasabban tartsa az olaj világpiaci árát. Ez az elmúlt hónapokban szaúdi szemszögből működött is, mert a Brent típusú és a WTI-olajak ára is folyamatosan araszolt a lélektani hordónkénti 100 dolláros ár felé. Szeptember végén azonban a piaci szereplők aggódni kezdtek a nyersolajkereslet visszaesése miatt, ezért a világpiaci árak visszatértek a 80 dolláros tartományba. A szombati Hamász-terrorakció azonnali áremelkedést eredményezett az olajpiacon, amelyről nagyon hiányzik a Szaúd-Arábia által visszatartott napi 1 millió hordónyi nyersolaj.

Ami a hosszabb távú olajármozgást illeti, ez elsősorban attól függ, mennyire érintett Irán a szombati eseményekben. Ha szankcióknak vagy valamilyen katonai lépésnek köszönhetően Irán olajexportjának egy része kiesne a piacról, akkor ez felfelé mozdítaná el a világpiaci árakat. A piacot Szaúd-Arábia stabilizálhatná az olajtermelésének növelésével, de jelenleg úgy tűnik, hogy a szaúdiak elégedettek a magasabb olajárakkal, és nem tartanak a nyersolaj iránti kereslet csökkenésétől. Az olajárak alakulásának jóslása részben alkímia, de a Goldman Sachs elemzői szerint a nemzetközi olajpiac valahol a hordónkénti 100 dolláros ár körül fog stabilizálódni. Ez rossz hír minden autótulajdonos számára, akik hiába várják az alacsonyabb üzemanyagárakat a töltőállomásokon. Ha pedig a konfliktus kiterjed Izraelen kívülre is, akkor az üzemanyag-vásárlások még szomorúbb eseménnyé változnak.