Budapest | Azóta, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, talán Lengyelország vállalta magára a legaktívabb szerepet Kelet-Közép-Európában, sőt, az egész Európai Unióban.

Pozsony | A köztársasági elnök a közösségi hálón emlékezett meg a megszálló szovjet csapatok Csehszlovákiából való kivonulására, amely napra pontosan 31 éve történt.

Pozsony | A védelmi miniszter a szovjet hadsereg utolsó megszálló csapatainak Csehszlovákiából való távozásának 31. évfordulója alkalmából elmondta, az invázió vége a szabad és demokratikus Szlovákia történetének kezdetét jelentette.

Többek között olyan feliratokkal látták el 40 dollárért, illetve 40 euróért cserébe az ukrán gránátokat, mint például hogy „A pokolban fogtok elégni”, vagy éppen „Szeretettel Albániából”.

Nem csak az Ukrajna ellen indított háború foglalkoztatja a világ vezetőit.

A háború kezdete óta az oroszok több mint 200 ezer ukrán gyereket deportáltak Oroszországba, a propaganda szerint drogos szülők elhanyagolt gyerekeit, akikkel jót tesznek, a valóságban azonban gyermekotthonok lakóit és a harcokban elesett szülők árváit oroszosítják.

Varsó | Boldoggá avatták szombaton a nyugat-lengyelországi Wroclawban a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja tíz tagját, akiket 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg katonái gyilkoltak meg Alsó-Szilézia, illetve Csehország területén.

Pozsony | A kormány szerdán elfogadta a védelmi minisztérium stratégiai tervét, amely részletesen meghatározza, hogy 2035-ig milyen fejlesztéseket kell végrehajtani a hadseregnél. Jaroslav Naď (OĽaNO) tárcavezető úgy véli, még sosem volt ilyen sürgető a katonaság megerősítése, mint most. A fejlesztések végösszege 38 milliárd euró körül mozogna.

Pozsony | A koronavírus-járvány utáni normalitáshoz való fokozatos visszatérést jelentősen befolyásolja az orosz-ukrán konfliktus – derült ki a ČSOB áprilisi felméréséből.

Pozsony | A szlovák közvélemény továbbra is fenyegetve érzi magát – a megkérdezettek közel fele úgy véli, az USA, a nyugati társadalmak és a liberális demokrácia, valamint a menekültek veszélyt jelentenek a lakosok biztonságára, értékrendjére és identitására – derül ki a Globsec elemzőközpont által készíttetett felmérésből.

Pozsony | Pénteken Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter megbeszélést folytatott kollégájával, a Vatikán államközi kapcsolatokért felelős titkárával, Paul Richard Gallagher érsekkel. A tárgyalás során a tárcavezető kiemelte, külpolitikai prioritásaik közösek: a párbeszéd, a tolerancia és a multilateralizmus megerősítése, a humanitárius segítségnyújtás, a gyengébbek védelme, valamint a radikalizmus, a szélsőségesség és az antiszemitizmus elleni küzdelem a legfőbb cél.

A katasztrofális emberi veszteségekkel járó orosz agresszió kapcsán kezdenek szétválni a nagy nemzetközi szereplők céljai. Miközben az első hetekben a diplomáciai egység az euroatlanti táborban természetes volt, sorjáztak a politikusok Kijevbe, és mindenki el tudta ítélni a háborút és a civilek elleni vérengzést, mostanra nagyobb lett a hangzavar.

Nem ez az első eset, hogy a játéküzlet politikai véleményét fejti ki internetes webshopja oldalán.

Az orosz szándékok nem változtak. Az ukránok életfe-tételeinek ellehetetlenítése teljes erővel zajlik. Újabb tömegsírokat találhattak, és a katonai célpontok mellett a civil infrastruktúra folyamatos támadás alatt áll. Moszkva közvetlen célja, hogy Kijev a következő évtizedekben semmilyen veszélyt se jelenthessen.

Az „Ako sa máte, Slovensko?” („Hogy vagy, Szlovákia?“) felmérése szerint a lakosok 70%-a tapasztal depresszív érzéseket és stresszt az ukrajnai háború kitörése óta.