A szudáni lázadók vezetője egy rivális kormány megalakítását jelentette be

„Büszkén hirdetjük ki a béke és az egység kormányának megalakulását” – közölte Dagalo a Telegram közösségi oldalon, hangsúlyozva, hogy ez nem "egy párhuzamos állam, hanem az egyetlen életképes jövő” az ország számára.

„Kormányunk biztosítani fogja az alapvető szolgáltatásokat – oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás – nemcsak a gyors támogató erők és a fegyveres mozgalmak által ellenőrzött területeken, hanem az egész országban” – közölte.

Hozzátette, hogy új valutát vezetnek be, újjáélesztik a gazdaságot és új személyazonossági okmányokat állítanak ki.

Február végén az RSF és szövetségesei, több politikai és katonai csoport, az Abdel-Aziz al-Hilu vezette Északi Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (SPLM/North) frakció zárt ajtók mögött, a kenyai fővárosban, Nairobiban aláírták egy párhuzamos kormány „alapító okiratát”.

Március elején az Afrikai Unió (AU) arra figyelmeztetett, hogy ha ez a kormány létrejön, Szudánban óriási lesz az állam felosztásának veszélye.

A hadsereget támogató szudáni kormány elítélte a „veszélyes precedenst”, amely sérti a nemzetközi jogot. A kormány élesen bírálta Kenyát is, amelyet a lázadók „felelőtlen” támogatásával vádolt.

Az Omar el-Besir elnök 2019-es bukását követő törékeny politikai átmenet során Abdel Fattáh al-Burháni és Dagalo tábornok szövetséget kötött, hogy kiszorítsák a kormányból a civil szereplőket, ám később a félkatonai erők hadseregbe való integrálásának kérdése megosztotta őket, és az elkeseredett hatalmi harc nyílt háborúvá fajult.

Afrika harmadik legnagyobb országában 2023. április 15. óta háború dúl. A Burháni vezette hadsereg és az RSF lázadói közötti béketárgyalásokra irányuló erőfeszítések eddig nem vezettek eredményre. Az ENSZ szerint a szudáni helyzet jelenleg a világ legnagyobb humanitárius katasztrófájának tekinthető: a harcokban több tízezren vesztették életüket, és több mint 12 millióan menekültek el otthonukból.