Aki tűzzel játszik...!

Bizonyára nem sok ösztönzés kellett volna ahhoz, hogy a minap több EU-szimpatizáns megdicsérje Szlovákia köztársasági elnökét, Ivan Gašparovičot. Úgy tűnt ugyanis, hogy ebből a köztudottan szerény képességű, a szűkkeblű nacionalistákkal is kokettáló politikusból egyszerre européer lett. Mi másra gondolt volna az óvatlan szemlélő, amikor Ivan Gašparovič a múlt héten azt üzente szóvivője által a népnek, hogy ő bizony nem hajlandó „kötelezve érezni magát” a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága által. Az illetékes bírák arra kötelezték őt, hogy végleges döntésükig ne írja alá azt az „euroalkotmányt” ratifikáló határozatot, amelyet néhány hete a szlovák parlament hagyott jóvá. Az alkotmánybíróság egyébként azért lépett így, mert a parlamenti ratifikáció ellen alkotmányjogi panaszt tettek nála egy „konzervatív” polgári csoport tagjai. Szerintük ugyanis az euroalkotmány parlamenti ratifikációját népszavazásnak kellett volna megelőznie, mert ebben az esetben nemcsak az euroalkotmányról szóló nemzetközi szerződést ratifikált, hanem általa egy államszövetséghez csatlakozna Szlovákia... Egyértelmű, hogy a mostanában bizonyos körökben oly divatos EU-szkepticiz-mus leginkább a mindenkori köldöknézők, a nacionalisták sajátja. Miközben, amint e hasábokon is deklaráltatott már, sokkal nagyobb szüksége volt és van Szlovákiának az Európai Unióra, mint az Európai Uniónak Szlovákiára... Tehát az olyan „konzervatívoknak”, akik az euroalkotmány ügyében most annyira következetesek a népakarat mindenek fölötti elvével kapcsolatosan, mint amennyire azt az általuk benyújtott alkotmányos panasz sejteni engedi, gyaníthatóan azon jár az eszük, hogy megtorpedózzák Szlovákia EU-csatlakozá-sát. Nem szabad azonban egy húron pendülni a köztársasági elnökkel e feltételezés tudatában sem! Mégpedig azért, mert egy civilizált, normális, demokratikus értékrendet valló országban sokkal fontosabb a törvényesség megtartása, mint holmi, akár pozitív töltetű, politikai vagy egyéb szimpátiák törvénytelen érvényesítése. Ivan Gaš-parovič ugyanis abban a pillanatban egy szimpla politikai tahó szintjére süllyedt, amint jelezte, hogy semmibe veszi azt az ukázt, amelyet az ügyben kiadott az alkotmánybíróság. Itt hangsúlyozandó, a népszavazást hiányoló panasz megtárgyalásának szándéka még egyáltalán nem jelenti, hogy azt jogosnak ítéli majd az alkotmánybíróság. Végleges döntéséig azonban vitathatatlan joga, hogy akár felfüggessze a mégoly szükséges ratifikációs folyamatot is. Ezt a jogot pedig nem vonhatja kétségbe senki, maga a köztársasági elnök sem! Mert ha semmibe veszi a rá vonatkozó meghagyást, tulajdonképpen úgy követ el törvénysértést, mint a legutolsó bűnöző. Ha pedig maga az államfő – aki nem mellékesen, jogvégzett ember – tudatosan követ el törvénysértést, vajon milyen jogcímen lehet megtorolni ugyanezt akár egy útszéli nyikhajon...?! Tehát bármennyire is drukkol valaki Szlovákia EU-csatlakozásának, nem tapsolhat a tűzzel játszó Gašparovičnak, ha az – személyes meggyőződésből vagy éppen puszta jóindulatból, egyre megy – tulajdonképpen semmibe vesz egy alkotmányos alapon kiadott előzetes alkotmánybírósági határozatot. Amely tettnek szégyenszemre esetleg olyan következménye is lehet, hogy tudatos alkotmánysértés miatt eljárás indul ellene...!