Adós,.fizess!

Az adósok azonban nem fizetnek. Még a személyi kölcsönöket sem fizetik vissza. Még az ismerőseiknek, barátaiknak, üzlettársaknak sem fizetik vissza az ekkor-akkor kölcsönkért kisebb-nagyobb összegeket. És az az érdekes, hogy senki sem ítéli el őket. Ha bíróságra kerül az ügy, akkor két éven belül tárgyalásra is sor kerül, s megszületik az ítélet: „A kölcsönt vissza kell fizetni!” És aztán mi van? Az adós ezután sem fizet. És a károsult futhat a pénze után. Növekszik a bizalmatlanság az emberek között. Nem érdemes bízni senkiben. Sem barátban, sem ismerősben, sőt családon belül is sok esetben a bizalmatlanság a konfliktusok előidézője. A hetvenes években még hatalmas táblák voltak a járási hivatal, a nagyobb üzemek, a szövetkezetek előtt, melyen dicsérték a jó eredményt elért dolgozókat, és kipellengérezték a szocializmus ellenségeit. Hát én ezt a táblát újra bevezetném. Rákerülne minden csaló, hazug ember neve, aki megkárosította társait, nem fizette adósságát, kölcsönét, csalárd módon milliókat szerzett magának, miközben az állástalanok, a hajléktalanok éheznek és fáznak, a kukákban kotorásznak. Megvetésre méltó az az ember is, aki felvásárolja a lopott dolgokat, mert ha nem volnának orgazdák, biztos kevesebb volna a betörés, lopás, mert értékesítés nélkül nem érdemes lopni. Meg kellene gyorsítani a bíróságok munkáját és szigorúbb büntetést kiszabni azokra, akik a törvényt megszegik. Kihez forduljon az egyszerű polgár, akit kirabolnak, becsapnak, emberi mivoltában megaláznak? Ha megtalálják is a bűn elkövetőjét, a tárgyalásra egy-két év múlva kerül sor, addigra egy csomó újabb törvénysértést követ el, és a sorozatnak nincs vége. De még náluk is rosszabbak a csalók, akik minden ócska régi és új trükköt felhasználnak, hogy megszerezzék az egyszerű emberek nehezen és becsületes munkával megszerzett pénzecskéjét.

Petri Józsefné, Garamsalló