A szerbek megszavazták Koszovó önállóságát

Borisz Tadics megválasztásával a szerbek átléptek történelmi érzelmeiken, s megszavazták Koszovó önállóságát – véli a Lidové Noviny. A lap szerint a csehek akkor értik meg a szerbek érzelmeit, ha visszaemlékeznek az 1938-ban aláírt müncheni szerződésre, amelyet rákényszerítettek Csehszlovákiára, amely elveszítette a szudétanémetek lakta területeit. „A szerbek történelmi érzelmei alaptalannak, anakronisztikusnak és még nevetségesnek is tűnhetnek nekünk, de (München alapján) megérthetjük őket. Ilyen háttérrel még inkább kitűnik a nyugati Tadics győzelme, amely ezt az érzelmi küszöböt meghaladja. Ez a választások legfőbb üze?nete” – szögezte le az újság. Az ész szempontjából régen világos, hogy a szerb igazgatású Koszovó csak mítosz. De hogyan lehet meghaladni ezt a legfőbb érzelmi küszöböt, azt nem tudta senki. Bár a Csehszlovákiával való összehasonlítás leegyszerűsített és történelmietlen, mégis tény, hogy „Koszovó a szerbek számára Münchent jelenti”. Ezzel sikerült egy fontos érzelmi korlátot áttörni, ami komoly társadalmi fordulat Szerbiában. Ha Tadics győzelmét valamihez hasonlítani akarjuk, leginkább a két évvel ezelőtti izraeli választás jöhet szóba, melynek előestéjén Ariel Saron miniszterelnök visszavonta az izraeli katonákat a Gázai övezetből, amivel áttörte az izraeli érzelmi korlátot.

Borisz Tadics győzelme nagyrészt annak köszönhető, hogy a demokratikus szerbek megijedtek, hogy az ország újra elszigetelődhet. Moszkva is elégedett lehet, Tadics, tekintettel a radikális jelöltre adott szavazatok arányára, kénytelen lesz jó kapcsolatot ápolni a Nyugattal is és Oroszországgal is – írta a Kommerszant. A moszkvai lap szerint Tadics személye a garanciája a két ország január végén aláírt, eddigi legjelentősebb kőolaj- és földgáz-megállapodásának. A választás fő vesztese nem Nikolics, hanem Kostunica kormányfő. Az EU-val kötendő megállapodás miatt megvonta támogatását Tadicstól, aki életmű?vé?nek tekinti a szerződést, és eléréséhez az előrehozott választásoktól sem riad vissza. Kostunica vagy elfogadhatja Tadics feltételeit, vagy a radikálisokkal lép koalícióra, ám abban szerepe jelentősen csökken. A választás hatással lesza kétpártrendszer felé orientálódó szerbiai politikai rendszerre, amelyben a marginális politikai erőknek nem lesz helye – írta a lap.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a választás kimenetelének nemzetközi következményei beláthatóak: hamarosan egyoldalúan kikiáltják Koszovó függetlenségét, már biztos, hogy Szerbia aláírja a megállapodást az EU-val. Ami Moszkva szerepét illeti: a január végén aláírt energiaügyi megállapodást Belgrádban úgy értékelték, hogy Tadics nagy engedményt tett az orosz támogatás fejében, de a támogatás elmaradt. Tadics ellenezte a megállapodást, mivel az orosz fél az ellenőrzéshez szükséges mennyi?sé?gű részt kapott a NIS-ben a szokásos tender nélkül. Tadics megteheti, hogy a megállapodás papíron marad. Nagy ünneplésre nincs ok, bebizonyosodott, hogy Szerbia mélyen megosztott. Ez nem ígér sok jót, a két oldal nézeteltérései utcai tömegjelenetekbe torkollnak. Tadics öröme sem felhőtlen, a szerbek arra szavaztak, hogy „ne legyen rosszabb”.

A Komszomolszkaja Pravda Kosztantyin Zatulint idézte, aki megfigyelőként Belgrádban volt. A duma képviselője szerint Nikolics Oroszországhoz húz, de Európában nem fogadják el, Tadicsot meg Európában és Oroszországban is elfogadják. Ami Koszovót illeti, a Nyugat kivárta a szerbiai választást, és már semmi nem akadályozza a függetlenség kikiáltását. Oroszország sokszor rámutatott: ez precedens lesz, s ezen az alapon logikus, ha Oroszország elismeri Dél-Oszétiát vagy Abháziát – mondta a képviselő.

A Romania Libera szerint „Szerbia Európát választotta”, a Cotidianul úgy véli, Szerbia szétszakad az EU és Oroszország között. A választások szoros eredménye az Evenimentul Zilei szerint figyelmeztetés Európának: a balkáni ország továbbra is megosztott.

A bukaresti Gandul kommentárja kifejti, a román külpolitika „három tűz közé került”. Egyik oldalon ott az EU, mely még nem vesztette el a reményt a közös álláspont kialakítására, ott van az USA, amely közvetlenül avatkozik be Koszovó függetlenné válásának érdekében. Romániának saját nemzeti érdekeivel is számolnia kell. Bukarest azért utasítja el Koszovó függetlenségét, mert nem akarja azok malmára hajtani a vizet, akik Székelyföld számára akarják felhasználni precedensként az ügyet.