A református egyház az ügynökkérdésről

Az önvizsgálat szükségességéről címmel a Kálvinista Szemle legújabb, februári száma Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok körlevelét közli arról, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház miként viszonyul a volt pártállami titkosszolgálattal, az ŠtB-vel együttműködő lelkészek és világi tisztségviselők kérdéséhez.

A Nemzeti Emlékezet Hivatala közölni kezdte az egykori államrendőrség ügynökeinek és más munkatársainak, valamint megfigyeltjeinek jegyzékét. Ez ifjabb lelkipásztorok egy csoportját arra ösztönözte, hogy az egyház Zsinati Tanácsát annak december elsejei ülése előtt „írásban megkérje egy egyházi átvilágító bizottság létrehozására olyan tagokból, akik a palástos vagy világi egyháztagok köréből beszervezett ügynökök listáján nem szerepelnek”. „Zsinati Tanácsunk megvitatta a kérelmet, s úgy döntött, hogy eltekint az átvilágító bizottság létrehozásától, nem kíván senkit tetemre hívni, megalázni vagy megítélni, tudva egyfelől, hogy az együtt-működésnek számos kényszerű indítéka lehetett, másfelől hogy az ítélet és a kegyelem Istennél lakozik” – olvasható a körlevélben. Ebből a megfontolásból a Zsinati Tanács Erdélyi Gézát és Koncsol Lászlót arra utasította, körlevélben szólítsa föl az ŠtB-vel bármilyen minőségben együttműködő palástos és világi tisztségviselőket, hogy „önként és csöndben, kellő alázattal mondjanak le egyházszervezeti választott tisztségeikről, vonuljanak vissza parókiáikra”, lelki feszültségeiket pedig „oldják föl oly módon, hogy tetteiket szemmel tartott felebarátaikkal megbeszélik, s tőlük feloldozást nyernek”. (kor)