A pénzpiac nyugodt a választás előtt

Az „interregnumot”, vagyis a jelenlegi és a választásokból kikerülő új hatalom közti szabatosabb időszak beköszöntését nem csak az alapján ismerjük meg, hogy a bírók szabadon engedték a maffiózókat. A gazdaságban is történt egy és más, hiszen itt sokan számítanak arra, hogy a régieknek már nincs idejük, az újaknak pedig hónapokig is eltart, amíg akcióképessé válnak.

František Mojžiš például hihetetlen áron, 400 ezer koronáért eladta évi 4 milliárd koronás forgalmú cégét, a Drukost, egy külföldi társaságnak. Saját bejáratú pénzügyi szolgáltatója 40 ezer károsultjának azon melegében meg is üzente: ezentúl a hollandok után caplassanak, őt hagyják békén, egyelőre pihenni óhajt. Talán nem kockáztatunk sokat, ha kijelentjük, Mojžiš ezzel egyáltalán nem tűnik el a színről. Az elmúlt évek során megszokhattuk tőle, hogy ő mindig a zavarosban halászik, és ha kissé korábban születik, Rejtő Jenő bizonyára róla mintázza meg Piszkos Fred, a Kapitány alakját. Egyelőre azonban az áldozatok nevében legalábbis profi marketingkampányt kifejtő (volt) társasága számára nem maradt más, mint tovább rágni a gittet, amely a 21. század Szlovákiájában ezúttal a Szlovák Távközlési Vállalattal (ST) szembeni, senki által el nem ismert sokmilliárd koronás váltó képében jelenik meg.

Jó látni, hogy a korona árfolyama milyen nyugalommal várta a választásokat. Négy évvel ezelőtt a jegybanknak 1 milliárd dollárt kellett áldoznia a pánik elkerülése érdekében. Néhány hónappal ezelőtt a szakértők a mostani vokscsata idejére is ideges hangulatot és nagy kilengéseket vártak. Elég volt azonban egyetlen szalonképtelen politikai párt meggyöngülése és a helyzet gyökeresen megváltozott. A jegybanki elnök is elégedett, hiszen a második negyedévben kedvezően alakult a bruttó hazai össztermék (GDP). A dolog szépséghibája, hogy ez főként a fogyasztás növekedésének köszönhető. Hangsúlyozta viszont, hogy a választási kampányban minden párt reformot ígért, így remélhetőleg az új kormányidőszakban megpróbálnak változtatni ezen a szerkezeten. Aki esetleg vonzódik a víziókhoz, szerezze meg a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) nevű jó nevű intézmény friss anyagát, amelyben a hazai gazdaság három lehetséges fejlődési útját vázolják fel, 26 fejezetben, vagyis eléggé részletekbe menően.

A kormány egyébként emelt fejjel búcsúzott, vagyis kitartott elhatározása mellett, hogy az utolsó hetekben már nem hoz politikailag vitatható, ún. „spájzoló” határozatokat. ĺgy olyan szimpatikus döntések is sorra kerültek, mint az elektronikus aláírás anyagi feltételeinek megteremtése. Ezzel kézzel fogható közelségbe került az a világ, amikor már sorban állás helyett az interneten kommunikálunk majd a hivatalokkal, így küldjük el adóbevallásunkat, illetve bármit, amire jelenleg hitelesítésre van szükség.

Jó hír érkezett az internetes háború színtereiről is. A szolgáltatók már hónapok óta hangosan tiltakoznak a szerintük monopolhelyzetével visszaélő távközlési vállalat praktikái ellen. Az ST-nek nyilván elege lett ebből, legalábbis erre utal az október 1-től esedékes kedvezményes internetezés bejelentése. Bár a változás küszöbön áll, még semmit sem tudunk a részletekről, ennek dacára a bejelentés azért örvendetes.

Egyébként szintén október elejéhez kötődik a villamosenergia-piac liberalizálásának kezdete is. Igazi szlovák reform ez, késett is, meg kicsi is. De legalább a miénk és remélhetjük, hogy előbb-utóbb a németekhez hasonlóan a háztartásainkat is eléri az áramszolgáltató megválasztásának lehetősége.